A fővárosban néhány nap óta valóságos tülekedés folyt az uj veretű osztrák ötkoronás pénzdarabokért, a melyeken a király arczképe alatt St. Schwartz örökítette meg a nevét. Azt beszélik, hogy az osztrák pénzverőnek, a hol ez ötkoronások készültek, egy Stefan Schwartz nevű érem-metszője volt, a ki hirtelen elmebajos lett a nélkül, hogy észrevették volna.

Stefan Schwartz azután, mikor kihallgatták, kijelentette, hogy azért nem véste a babérkoszorút a felség fejére, mert az őt, mint a pénz készítőjét illeti s a nevét is azért írta reá a pénzre, mert nem akarja, hogy műve az utókorra névtelenül szálljon át.

Az elterjedt hír szerint Stefan Schwartz most már az elmegyógyító intézetben él, fején a képzeletbeli babérkoszorúval.

Ezek a hiresztelések nagyon fölszöktették az új ötkoronás árát, s tíz-husz koronát is kínáltak egy-egy darabért, annál inkább, mert azt is tudni vélték, hogy a hibás pénzeket gyorsan kivonják ismét a forgalomból.

Mindezeknek a hireszteléseknek, a melyek úgy látszik Bécsben is el voltak terjedve, véget vetett egy komoly nyilatkozat, a melyet a sokat emlegetett Stefan Schwartz tanár, szobrász és éremmetsző tett közzé a héten egy bécsi lapban.

A nyilatkozatban Schwartz megczáfolja azt a hiresztelést, hogy az új ötkoronás pénzdarabokat kivonják a forgalomból. Az új ötkoronásokat az általa készített és jegyzett modell után, a király hozzájárulásával verték.

Megjegyzi a nyilatkozat, hogy újabb időben az új pénzeknél a művészi jellegre törekednek, ezért úgy nálunk, mint a külföldön a tervező művész alájegyzi a nevét. Így két külföldi állam pénzeire is az ő neve van vésve.

E nyilatkozat után bizonyára nem lesz oly nagy keletje St. Schwartz pénzeinek, mint eddig, s ezzel vége az ötkoronás meséjének.