Az amerikai lapok adtak elsőbben hirt arról, hogy az Amerikai Athletic Union ki akarja vivni a Nemzetközi Olympiai Bizottságnál, hogy az 1916. évi olympiai versenyt Amerikába, Clevland városában rendezze. Ez a kérdés valójában csak 1912-ben lesz igazán aktuális, de az előcsatározások már a jövő évi kongresszuson megkezdődnek.

Amerikának igazán nincsen joga sem kérni, sem reményleni azt, hogy a NOB az 1916-iki olympiád rendezésével meg fogja bizni. Elsősorban már csak azért is, mert egyet 1904-ben már rendezett, másodsorban pedig azért, mert az akkori olympiád rendezési módja általános csalódást keltett. A verseny előtt egy évvel, amerikai módra mindent igértek, de semmit sem tartottak meg belőle. Emellett még a rengeteg távolság s a velejáró költséges utazás is ellene szól.

A németek különben már hangosan tiltakoznak az ellen, hogy az 1916-iki olympiád Amerikában legyen, természetesen maguk aspirálván rá. Sőt arra is hivatkoznak, hogy nekik már szerzett jogaik vannak, mert a 1912. évi őket illette volna meg s csak a körülmények kényszeritő hatása alatt mondottak le Svédország javára. Az athletika Németországba az utóbbi években azonban már annyira átment a köztudatba, hogy 1906-ban egy minden ízében sportszerü s az összes követelményeknek megfelelő olympiádot fognak rendezhetni.

Mi magyarok is aspirálunk az 1916-iki olympiádra. Erre feljogosít bennünket versenyrendezői képességünk mellett az, hogy mi vagyunk a kontinens legrégibb athletizáló nemzete. Minden olympiádon részt vettünk, athleta gárdánk méltóan megállja helyét minden küzdelemben. Az ország sportbeli érettsége is megadja a szükséges feltételeket és kereteket.

Igen fontosnak tartjuk, hogy már most kezdjük hangoztatni megfelelő helyeken igényeinket, nehogy a németek követelése, mint természetes jog, köztudatba menjen át.