A király születése

1910 | Augusztus

Ferencz József osztrák császárnak és magyar királynak most, augusztus 18-ikán volt a nyolczvanadik születés napja. Születése maga annak idején a legnagyobb esemény volt a királyi családban, melyet a leendő trónörökös személyét nézve már évek óta aggályok töltöttek el.

I. Ferencz egyenes és közvetlen utódáról, Ferdinánd főherczegről az volt az orvosok véleménye, hogy utódra nem számíthat. Ferencz Károly főherczeg és Zsófia főherczegasszony házassága óta viszont már öt év telt el, de frigyeket nem tette boldoggá gyermekáldással.

Következett volna a toscanai nagyherczeg utánuk, de az ő házassága is gyermektelen volt, úgy, hogy már Albrecht főherczegben láttak a magyar-osztrák birodalom jövőbeli kormányosát, midőn 1830 augusztus 18-ikán nagy öröm költözött a Ferencz Károly főherczeg és Zsófia udvarába.

Ezen s napon született ugyanis a trónörökös, kit maga I. Ferencz császár tartott keresztvízre és a ki a keresztségben Ferencz József Károly nevet nyert. Zsófia főherczegasszony már a nyár elején Scbönbrunnba költözött s ott várta be a családi öröm elkövetkezését. Ferencz József születésével aztán egyszerre megszüntek a leendő trónörökös szentélyére irányuló aggodalmak.

A királyi és főherczegi családban legnagyobb örömöt azonban mégis I. Ferencz császárnak hozott ez a nevezetes nap. Beteljesedett végre az a vágya, hogy egyenes utódja fogja követni a trónon. Az ő öröme ott lebegett az udvari czeremóniákon és Bécs városa lojális alattvalóinak lelkében. Augusztus 19-én tartották meg a keresztelő ünnepélyt Schönbrunnban a főherczegek, főherczegnők, nagyhatalmak képviselői stb. jelenlétében.

A keresztelésről és Ferencz József születéséről az egyetlen pesti magyar hírlap, a Kulcsár-féle „Hazai Tudósítások” adta Magyarországon az első értesítést, természetesen megkésve, egy héttel a születés után. A hivatalos jellegű kommüniké a főherczeg születéséről ezeket jelentette:

„Fels. Tsász. Fő Herczegné Sófia, Ferencz Károly Fels. Ts. K. Főherczeg Hitvese, Aug. 18-án Scbönbrunni Ts.K. palotában lebetegedvén: délelőtt 9 órakor szerencsésen Fő Herczeget szült, a minek örvendetes híre 21 ágyulövéssel adatott a fővárosnak tudtára. — A Fő Herczegi kisdednek Keresztelése igen fényes szertartással másnap délben ment végbe a Schönnbrunni pompaszálában.

Ő Ts. K. Felségesöknek, a Fels Özvegy Bajor királynénak és leányának. Mária K. Hg. Asszonynak a az ott levő minden Ts. K. Fő Herczegeknek jelenlétökben, - A Sz. Keresztségi szertartást Fő Mélt. Gróf Firmián Érsek vitte véghez több püspök uraknak s egyéb Fő Papoknak szolgálatja mellett. Ő Ts. K. Felsége, mint Keresztanya Maga tartotta a Fő Hgi. kisdedet a Keresztvizre, ki Ferencz József Károly nevet nyert — Jelen voltak az Apostoli Nunczius és minden Követségi személyek egész gálában, igen számos Fő Méltóságokkal együtt — Aug. 20-án költ orvosi jelentések szerint, mind a Ts. K. Fő Hg. Asszony Sófia, mind a Kisded Fő Herczeg kivánt jó egészségben vannak.

A következő kommüniké agusztus 24-ikí kelettel pár nappal később jelent meg a „Hazai Tudósítások”-ban. Arról adott értesítést hogy, Zsófia főherczegasszonynak, valamint Ferencz József főherczegnek egészségi állapota a körülményekhez képest kedvező. Innen kezdve pár hónapig a magyar ujság nem közöl semmit Magyarország leendő királyáról.

A közérdeklődés akkor fordul ismét feléje, mikor október 4-ikén I. Ferencz nevenapja alkalmával a herczegprimás őt is bele foglalja ünnepi szónoklatába. Utalva I. Ferencz uralkodásának nagy eseményeire, majd V. Ferdinánd királyivá koronáztatásának eseményeire, így folytatta üdvözlő beszédét:

...végre Ferencz unokádnak, a te erkölcseid és neved örökösének, Ferencz fiadtól származónak, születése, — mely születés a mi közörvendezésünk idejére esvén, igen szerencsés előérzéseket támaszt.”
Nyolczvan esztendő telt el azóta, hogy a magyar herczegprimás a Gondviselés örködését kérte az uralkodó családra és Isten áldását az öreg király legkisebb unokájára. Ez a nyolczvan esztendő nagyjelentőségű eseményekkel volt teljes, de a mai nap, melyet I. Ferencz császár egykori kis unokája, immár, mint megélemedett aggastyán, kitűnő egészségben és testi ereje javában ért meg, bizonyítja legékesebben, hogy az Ég meghallgatta a nemzet fohászát.