A hány saison, annyi divat. S mondhatjuk, hogy évről-évre, több és több raffineriával tervezik a női kalapokat. Maholnap már ott leszünk, hogy a kalapformák változataiból kifogynak és előlről kezdik ott, a hol ötven esztendővel ezelőtt elhagyták.

Az utóbbi években divatban volt malomkerék nagyságu kalapóriások lassacskán végképpen leszorulnak a női fejekről és egy kis átformálással átigazítással mint uj üstökösök jelennek meg a divat egén.

Az itt látható négy különböző kalap nem csupán ízléses diszítésükkel hatnak, hanem azzal a gyönyörü összhanggal is, mely a kalap és viselőjének arcza között fennáll. Hiszen a legszebb kalap is csak akkor szép igazán, ha oly fejen látjuk, melyre alkotva látszik.

E képek is élő modellek után készültek és hozzánk a világ legnagyobb párisi kalapműterméből kerültek, Félix ur közvetítése által.

Az első képen látható szalma toque egyszerűségében ép oly ízléses mint elegáns. Bájosan rejti el a szép vágásu arcz egy részét, hogy annál gyönyörűbben emelje ki az alatta levő profilt. Az egyszerű szalma egyedüli dísze a világoskék bársonypánt, s oldalán a világos kék plörőz tollcsokor.

Pikáns arczához pompásan választotta meg a kalapját a 2. sz. kép hölgye is – ragyogó, viruló nyarat varázsol elénk az elől, hátul felhajtott kalap, dus rózsadísze.

A 3. sz. képről bájos, ifju leányka mosolyog reánk – szépségét mintegy kiegészíteni látszik a fekete pettyes brüsseli tüllből és buzavirágkék crepsifonból alkotott, buzavirággal díszített kalapköltemény.

4. sz. képünk egy utra kész hölgyet ábrázol, kinek gesztenyeszinü uti öltözékéhez mesésen illik a kis, tulok tollal díszített, turbánsapka.