A rheimsi aviatikai meeting.

1909 | Szeptember

Mult heti számunkban a rheimsi versenyek három első napját írtuk le, amelyeknek eredményei máris teljes sikert biztosítottak e modern versenynek. Azóta e siker fokozódott, mert alig volt nap, amelyen ujabb világrekordot nem állítottak volna fel.

Magyar napilapjaink dicséretes buzgalommal foglalkoztak e verseny kapcsán az aviatikai mozgalommal, sajnos a versenyről magáról csak rendkívül zavaros jelentéseket hoztak. A versenyzés módozatainak ismerete nélkül ugyanis közönségünk nem volt képes megérteni, miért röpülhet valaki mindennap egy díjért, nem tudta mikor és ki nyert meg végleg egy díjat stb.

A zavar legfőképeni oka az volt, hogy lapjaink nem közölték a meeting programmját. E programmból láthatta volna mindenki, hogy az egykörös verseny, amelyben nemcsak a külön próbák, hanem a más versenyben elért egykörös eredmények is számítottak, nyolc napon át tartott, a rheimsi nagydíj négy napon át, a gyorsasági verseny három napon át, az utasszállítási verseny két napon s hogy Gordon-Benett verseny és a magassági verseny dőlt el egy napon.

A verseny fejlődése különben a következő volt:

A negyedik napon, szerdán a Grand-Prix de la Champagne-érti küzdelemben a legnagyobb távolság eléréséért folytatott küzdelemben Paulhan a közönség kedvence 2 óra 43 perc és 24 4/5 mp. alatt 133.676 kilométert repült, megverve Sommer világrekordját. Latham aznap csak 31 kilométert tudott elérni, Fourniert pedig egy szélroham gépestül földhöz vágta ugy, hogy nem folytatta a versengést. Az egykörös versenyben aznap nem indult versenyző.

Ötödik nap ismét a Grand-Prix hozta a szenzációt, amennyiben Latham az előző nap Paulhantól felállított távrekordot megverve 154 kilométert tett meg 2 óra 18 perc alatt. Az időtartam rekordját Paulhan megtartotta. Szép repüléseket végeztek még aznap Curtiss a gyorsasági versenyért folyó küzdelembe és Coekburn az egykörös versenyben.

Hatodik nap dölt el a Grand Prix, amelyet Farman nyert meg, ki az összes előző rekordokat messze túlszárnyalva 180 kilométert repült 3 óra 4 perc 56 2/5 mp. alatt. Tissandier 110 kilométert repült. Az egykörös versenyben Bleriot ért el jelentősebb eredményt.

Hetedik nap a Gordon-Bennett verseny napja volt. Az értékes díjat Curtiss nyerte meg Amerika számára Bleriot és Latham előtt.

Nyolcadik vagyis utolsó nap dölt el a magassági verseny, a gyorsasági verseny az utasszállító verseny és a kormányozható léghajók versenye.

I. Grand-Prix de la Champagne & de la vills de Rheims.

Győztes, aki aeroplanjával a legnagyobb távolságot repült be.
1. H. Farman 180 kilométer.

Farman biplan, 7 hengeres, léghütéses, forgó Gnome-motor. 3 óra 4 p. 56,4 mp. 50,000 frank, Farman tényleg 190 kilométert repült, de az utolsó 10 kilométert a sötétség beállta miatt nem számították.

Prix de la vitesse.
Győztes, aki aeroplanjával a 30 kilométeres távot a legrövidebb idő alatt teszi meg.

1. Glenn Curtiss (Curtiss-biplan) 25 p. 49.2 mp. pönalizációval). Tényleges idő 23 p. 29.2 mp. 10,000 frank.

Prix de tour de piste.
Győztes, aki egy kört (10 kilométert) a leggyorsabb idő alatt tesz meg.

1. Louis Bleriot (Bleriot-monoplan, Auzani-motor) 7 p.47.8 mp. 7000 frank.

Prix de Paltitude 10,000 frank.
Győztes a legnagyobb magasságot elért aeroplan.
1. Hubert Latham (Antoinette) 155 méter.

Coupe d’aviation Gordon Bennett.
Győztes azon aeroplan, amely 20 kilométert (2 kör) egy engedélyezett kisérlet alkalmával a legrövidebb idő alatt megtesz. Országonként legfeljebb három versenyző.
1. Glenn Curtiss (Aero-Club of Ameika) 15 p.50.6 mp. 25,000 frank és egy 12,500 frank értékü tiszteletdíj.

Concours dés mechaniciens.
1. Bunau-Varilla (Voisin) 100 kilométer.