A repülő emberek királyának, Blériotnak, a Budapesten való felszállása nem csupán szokatlanul érdekes látnivalót, nem pusztán eddig páratlan vakmerőségnek gondolható produkcziót jelentett, hanem ezeknél sokkal komolyabb jelentőséget: ünnepnapot.

Mert ünnepnapja volt itt közöttünk az emberi észnek, munkának és hősiességnek az a nap, a melyen Budapest levegőjét először hasitotta meg az uj világszörnyeteg földi rögöt legyőzött sikja, a melyen először zendült meg fejünk felett a tudomány szférazenéje, a jövőnek amaz igazi dala, a melyet a mótor kerekeinek zugása, szárnyainak susogása hintett alá az ámulva feltekintő budapesti ember fejére.

Ünnep volt az a nap, az egész nagy és talán most már testvérré váló emberiségnek az ünnepe, a mely végre elérkezett hozzánk is. Hiszen olyan régi a repülés vágya, mint a maga az emberiség. Már a legrégibb idők legendái is beszélnek repülő emberekről és évszázadok óta a repülésnek száz meg száz módján törték óta a repülésnek száz meg száz módján törték fejüket az emberek. És a mit évszázadokon át lehetetlenségnek tartottak, a huszadik század embere megvalósította. És ha a nagy probléma a gyakorlatban még nem is tökéletes, ma már, az eddig elért eredmények után, a repülést senki sem tartja lehetetlenségnek.

Tudjuk, hogy az egész czivilizált világban nemcsak kisérleteznek a levegő meghóditásával, hanem már olyan eredményeket is elértek, melyek kétségtelenné teszik, hogy a közel jövőben az ember ura lesz a levegőnek. A Tolnai Világnapja – mint olvasóink meggyőződtek róla – az emberi elme e nagy diadalának minden fázisról beszámolt irásban és képben. És most, hogy a légi harczosok legnagyobb győzőjét: Blériotot üdvözolhettük fővárosunkban, kettős kötelességünknek tartjuk, hogy vele olvasóinkat közelebbről megismertessük.

A világhirű aviatikus, mint annak idejében irásban és képben közöltük, julius 25-én repült át gépével a La Manche-csatornán, s ekkor a francziák nemzeti büszkesége és önérzete nem ismert határt. Azóta Blériot neve világszerte ismertté lett, pedig csak 1906-ban kezdett foglalkozni a repülőgéppel. Már akkor ismert neve volt az automobiliparban. Tizenhárom évvel ezelőtt nagyon szerény gyárat alapitott a melyben különösen az automobil-fényszórót gyártotta.

Kilencz évvel később részvénytársaság vette át gyárát 1,300.000 korona alaptőkével, Blériot elnöklésével. 1906-ban társult Voisin Gabriellel, hogy repülőgépet szerkeszszen. Biplánt szerkesztettek, a mely azonban – nem repült föl. E kudarcz után kezdte meg egyajku repülőgépének összeállitását Neuillyben. Voisin megmaradt a kétsiku aeroplán mellett és ő szállitotta a többi közt Farman, Delagrange és Paulhan biplánjait.

Blériot eleinte folyton balsikerrel küzdött. Rövid utakat birt csak megtenni s egymásután több monoplánja összezuzódott. Bukásával rekordot ért el. Komolyabb sérülést ő maga nem szenvedett. Nem csüggedt el s még akkor is kitartott a monoplán mellett, a mikor a Wright-testvérek egyre-másra aratták diadalukat a biplánnal. El is nevezték e miatt a monoplán apostolának. Blériot minden balesetén okult és minden ujabb gépe tökéletesebb lett. Mostani repülőgépe már a tizenkettedik, a többi tönkrement.

Blériot tulajdonképpen csak három hónappal ezelőtt ért el jelentékeny eredményeket. Junius végén két utassal szállt föl, julius 4-én a juvisy-i aerodromban tette meg leghosszabb utját, a mely 50 perczig tartott, a mi azonban még mindig erősen mögötte maradt Vilbur Wright rekordjának, a ki 1908 deczember 31-én Le Mansben 2 óra 20 perczben és 23 másodperczig volt a levegőben. A monoplánban sem övé a legjobb rekord; mert Latham Hubert 1909 junius 5-én Chalons mellett 1 óra 7 percz és 37 másodperczig tartó utat tett meg.

A szárazföldön egy irányban megtett ut tekintetében azonban Blérioté a rekord, mert 1909 julius 13-án Etampestől Orleansig repült, a mikor megnyerte a franczia aeroklub Prix de Voyage diját (7000 frank). Ez az ut 41.2 kilométer. Legnagyobb diadalát mégis julius 25-én aratta, a mikor, mint emlitettük, átrepülte a La Manche-csatornát és Doverben az angolok nagy ovácziója között repülőgépével szárazföldre szállt.

E heti számunkban, saját fényképészünk felvételei alapján, bemutatjuk a nagy aviatikus arczképét, a mint repülőgépén felemelkedik s amikor a magasban szeli a levegőt.