A székesfőváros tanácsa Festetics Géza grófnak, a közoktatási ügyosztály vezetőjének egy igen szép gondolatát valósítja meg. Olvasótermeket rendez be az iskolákban a gyermekek számára tele érdekes és tanulságos ifjusági könyvekkel.

Az idő telése, a gondolkodás modernizálódása természetesen átalakít minden berendezkedést és minden intézményt. Ez a kor, a melyben most élünk, különösen gazdag változások előkészítésében és bevezetésében. Nem is kell öreg embernek lenni hozzá, hogy valaki összehasonlítván a ma képét gyermekkorának körülményeivel a viszonyoknak bármely területén – hasztalan keresse a hasonlóságot.

Kőből és vasból épült valóságok szinte perczek alatt emlékekké mulnak. Más lesz nemcsak a köznapi élet formája, de megváltoznak a hagyományokhoz legszigorúbban ragaszkodó intézmények is szellemben és fölfogásban. A ki a jelenségeket figyelemmel kiséri, láthatja, hogy talán semmi se változott meg annyira a változásoknak ebben a gazdag korában, mint az iskola.

A mai iskola berendezésében, szellemében, karakterében bizony egészen más, mint volt még csak ezelőtt husz-huszonöt esztendővel és kétségtelen, hogy ez az átalakulás még növekedő energiával folytatódik úgy a tanulás érdeke, mint a gyermekkor boldog harmóniájának megóvása irányában, nem tudunk e fejlődés természetének kifejezésére más meghatározást ennél, hogy az iskola arczulata egyre nyájasabb, derűsebb, hivogatóbb lesz.

Mi még úgy emlékszünk az iskola kapuján történt első belépésünkre, mint az aggodalomnak. A gyermeki szív összeszorulásának egy pillanatára, gondtalanságunk elborulására és szabadságunk megcsorbulására. Mert a régi iskola nem értett hozzá, hogy hivatásának áldott tartalmát, nemes erkölcsét vonzó köntösbe is öltöztesse.

A ma és a jövendő kor szerencsésebb gyermeke megkímélődik ettől a rémülettől. Az iskola szebb lett, érdekesebb lett, vonzóbb lett és ezzel egy fájdalmas idegenkedés tragikumát hárította el magáról is, a gyermekről is.

Nekünk végeznünk kellett iskolákat, hogy megtanuljuk becsülni az iskolát, a ma gyermekének módjában van, hogy szeresse az iskolát már akkor is, mikor erkölcsét és hasznát mérlegelni még nem is tudhatja. Hálásak vagyunk érte az új iskolának, mert harmóniát teremtvén magában, egy harmónikusabb jövendőnek építi alapját.