Özv. Haverda Boldizsárné gyilkosainak ügye néhány nap óta olyan stádiumba jutott, hogy méltán fölkeltheti nemcsak Magyarország, hanem az egész czivilizált világ ujságolvasó közönségének az érdeklődését.

A világszenzáczióvá nőtt Steinheil-ügy bonyodalmaihoz és részleteihez sok tekintetben hasonlít a szabadkai bérgyilkosság. Mert bérgyilkosságról van szó. A nyomozás eddigi adatai, továbbá a letartóztatásoknak a körülményei azt igazolják, hogy egy valóságos maffia tervezte, szőtte és hajtotta végre a gyilkosságot.

A büncselekmény elkövetése után nyomban minden logikusan gondolkodó ember sejtette, hogy özvegy Haverda Boldizsárné bérgyilkosság áldozata. Ezzel a ténynyel kapcsolatban ugy a budapesti, mint a szabadkai rendőrség nyomban tudta, hogy a bérgyilkosság nem boszuból, hanem anyagi érdekből történt. Ez a körülmény a nyomozás kiindulási pontjául szolgált, s hogy helyes volt ezen az uton haladni, legjobban igazolja az eddig elért eredmény. A nyomozó hatóságok előtt három igen fontos eredmény.

A nyomozó hatóságok előtt három igen fontos tény szerepelt, mint támpont arra nézve, hogy a tettesek kézrekerüljenek: az első s igen sokak által ismert tény, hogy Haverda Mária évek hosszu sora óta ellenséges viszonyban állott édes anyjával, a kit nyíltan és kifejezetten gyülölt.

A másik tény, hogy Haverda Mária állandóan pénzzavarban volt, s bár tudta, hogy az örökségből kitagadták, mégis előlegeket vett fel bizonytalan örökségére.

A harmadik tény, hogy egy uzsorás szövetkezet pénzelte Haverda Máriát, s az uzsorás szövetkezet tudott arról, hogy özv. Haverda Boldizsárné megváltoztatta végrendeletét és vagyonának felét utólag mégis leányára akarta hagyni.

A nyomozás során tehát az volt a leglényegesebb kérdés: kinek és kiknek állott anyagi érdekében, hogy özvegy Haverdáné mentül előbb elpusztuljon.

Ezért történt, hogy oly hirtelen helyezték vizsgálati fogságba Haverda Máriát, ennek szeretőjét, Jánosi Aladárt és Vojtha Antalt. Hogy négy héten keresztül nem tudott eredményt elérni a szabadkai rendőrség, az az oka, hogy egy alapos és ravaszul kieszelt terv szerint történt a bérgyilkosság s ugy a gyilkos, mint segítőtársai, furfangos, rovott multu egyének.

Jánosi Aladár a bizonyítékok sulya alatt összeroppant és beismerte, hogy a gyilkosságot ő követte el, de mások is tudtak a gyilkosság tervéről s annak végrehajtásáról. A Jánosi beismerő vallomása természetesen világosságot deritett az eddigi homályos s titokzatos ügyben.

Sokan, a kik ártatlannak hitték Haverda Máriát, megdöbbentek annak hallatára, hogy egy asszony annyira elvetemedett legyen, hogy anyagi érdekből, meggyilkoltassa saját édesanyját.

A mult alkalommal már bemutattuk Haverda Mária arczképét, de most, hogy Jánosi beismerő vallomása után a szenzácziós bünügy ismételten foglalkoztatja a világot, ujra bemutatjuk Haverda Máriát s a szenzácziós bünügy többi főszereplőit.