A Magyarországon ismert, ugynevezett gainai leányvásár sokkal egyhangubb, semhogy egy napon említhetők a belgiumi leányvásárokkal, a melyekben van humor, szellemesség, életvidámság.

A belga Ecaussines faluban már évek óta divattá tették, hogy pünkösd vasárnapján nagy mulatságot rendez a falu, a melyre valamennyi közeli környékbeli fiatal lány és házasulandó legény hivatalos. Rengeteg mennyiségü kávé, kalács, édesség stb. fogy el a két napon, hogy azután a harmadik napon azok, a kik egymásnak megtetszettek, az anyakönyvvezető előtt egybe is keljenek.

A két ünnepnap táncz, mulatság, szórakozás, mindenféle kigondolható bájos mulatságok között telik el. Évről-évre mindig fokozódik az ecaussinesi leányvásárok látogatottsága, a mi arra ösztönözte a szomszédos Ronquieres mezőváros lakóit, hogy ők is rendezzenek hasonló leányvásárt.

A ronquieresi ifjak a „bünbánó agglegények” czíme alatt összeállottak és udvariasan meghívták az egész környék fiatal leányait három napig tartó mulatságra és „biztos házasságra”. A meghívó oly hangzatos volt, annyi mulatságot, szórakozást ígért, hogy a fiatal leányok egész karavánokban rándultak át és a mint képünkön is látható, akkora lett a forgalom, a minőt az ecaussinesiek nem tudtak elérni, ugy hogy a végén maguk az ecaussinesiek is mind átmentek vendégségbe Ronquieresbe.

A pünkösdi mulatság oly jól sikerült, hogy a fiatal lányok közül csak az nem jutott főkötő alá, a ki nem akart.