A modern csodák idejében élünk. A réges-régi emberek már álmodni sem mertek volna azokról a találmányokról, a milyenek például a telefon és a táviró. Mi a megszokás folytán már nem csodálkozunk ezeken a találmányokon.

Sőt azon ütközünk meg, ha valami zavar miatt nem lehetne beszélnünk a telefonon s nem továbbithatnók idejében a táviratainkat. Pedig a vasúti közlekedésre, de méginkább a táviró- és telefon-berendezések forgalmának lebonyolitására óriási befolyással birnak az időjárási viszonyok.

Azt kevés ember tudja elképzelni, hogy mi köze lehet a ködnek, az esőnek, a havazásnak ahhoz,hogy a beszélgetést közvetitő áram a drótokon ne mehessen tova.

A drótok átlag ötven méternyi távolságokban elhelyezett oszlopokra erősitett szigetelpkre vannak felkötve. Szigetelpknek nevezzük azokat a harangalaku porczellánokat, melyekre a dróthuzalokat kötik fel. Rendeltetésük az, hogy a huzalt a földtől szigeteljük s igy a huzalban vezetett áramnak a földbe elvezetését megakadályozzuk.

A szigetelőknek azonban az is a rendelktetésük, hogy a földben mindenüttkeringő idegen áramok bejutását a vezetékekbe megakadályozzák. E szigetelés legnagyobb ellensége azonban a nedves időjárás,különsen pedig a köd, mikor is a szigetelő felületében nedvesség csapódik le s ez által az áramnak a földbe jutása meg van könnyitve.

A baj lehető mérséklése czéljából a szigetelők különös szerkezettel ugyneezett kettős haranggal készülnek, de a lecsapódás káros befolyását ne lehet teljesen kiküszöbölni.

A második nagy ellensége a táviró- és telefon-berendezéseknek a jeges eső, illetve a nedves hó. Eredeti fényképfölvételünk érdekes módon mutatja, hogy milyenek ilyenkor a telefon- és távirósodronyok. Az oszlopok a rájuk rakódott hóréteg miatt vastag oszlopoknak látszanak s a drótok is olyanok, mintha az oszlopokon keresztbe fektetett gerendák volnának.

Ha meggondoljuk, hogy a kifeszitett ötven méteres huzal a tiz-husz czentiméternyi jégréteggel mennyire meg vannak terhelve; nem fogunk csodálkozni azon, hogy a huzal elszakad.

Legtöbbször azonban ilyenkor a hóesések szélfúvással is vannak egybekötve s akkor a szélnyomás valamint a nagy teher következtében az oszlopok százszámra kidülnek vagy kitörnek.

Érdekes amásikkép is. Ezen is hóréteggel fedett táviródrótokat látunk. Legtöbb helyen olyan vastagon rakódott rá a hóréteg a drótokra, hogy messziről vstag köteleknek látszanak. A vonalfelvigyázók már ott vannak a veszedelem helyén.