Az első Magyar Országos Testnevelési Kongresszus
1909. deczember. 27., 28. és 29.
Mindenképpen elismerésreméltó és a magyar testnevelésügy rövid történetében eleddig legnagyobbszerü alkotással állunk szemben. Végre valóra vált annyi ábránd,annyi sejtés – és megtartják az első Testnevelési Kongresszust.
Még mielőtt Apponyi Albert gróf kultuszminiszter a tavaly márczius havában megtartott „Testnevelésügyi szaktanácskozmányt”-t összehívta Iszer Károly kezdeményező javaslatára elhatározta a Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége igazgató-bizottsága, hogy kongresszust rendez a testnevelésügy általános érdekü kérdéseinek megvitatása czéljából.
Tavaly óta készülődik a MOTESz által megválasztott kongresszusi végrehajtó-bizottság a kongresszusra és ebbeli fáradozását siker koronázta, mutatja az a bő és tartalmas munkarend, melynek keretében az első hazai testnevelési kongresszus lefolyik.
Minden kritikát mellőzve, a kongresszust rendezők munkáját – a programmot – közöljük csak. Ez a programm legjobban dicséri a kongresszust előkészítőket. Felöleli ez – egyelőre – a legfontosabb testnevelésügyi kérdéseket, melyekhez, hogy megjegyzéseit hozzájuk fűzze, mindenkinek módjában van.
Ez évi deczember 27, 28. és 29-én tartják meg a kormányhatóság védnöksége alatt az első Magyar Testnevelési Kongresszust. A Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége mint a kongresszus rendezője 40 tagu végrehajtó-bizottságot alakított, amelyben a hazai testnevelésügy vezetőférfiai helyet foglalnak.
A kongresszust eleinte az országos ifjusági tornaünnepély alkalmából óhajtották megtartani. Minthogy azonban az ifjusági ünnepélyt május 21-ről váratlanul elhalasztotta a kultuszminiszter, a kongresszus megtartása is lehetetlenné vált, mert a jelentkezett vidéki tornatanárok nem jöhettek volna fel a reájuk nézve igen fontos tanácskozásra.
Különösen tanítással és az iskolai neveléssel elfoglalt paedagogusokra való tekintettel kellett tehát a kongresszust olyan időpontra kitüzni, amikor a leginkább érdekelt tanerők az iskolai szünet révén akadálytalanul résztvehetnek azon.
A testnevelési kongresszus végrehajtó-bizottsága tehát igen szerencsés terminust választott meg akkor, mikor a kongresszus megtartását éppen a karácsonyi szünetre tűzte ki. A kongresszus fővédnökségének elfogadására József főherczeg ő csász. és kir. fensége kéretett fel. A kongresszus védnökségét eddig a következő honorácziók fogadták el: gróf Apponyi Albert, dr. Bárczy István polgármester, Berzeviczky Albert v. b. t. t., dr. Darány Ignácz, gróf Dessewffy Aurél a főrendház elnöke, Fülep Kálmán főpolgármester, dr. Gál Sándor a képviselőház elnöke, Gulner Gyula főispán, gróf Hadik-Barkóczy Endre v. b. t. t., Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter, Molnár Viktor államtitkár, báró Schönwich Ferencz cs. és kir. hadügyminiszter, gróf Teleki Sándor, Vaszary Kolos herczegprímás.
A kongresszus ünnepélyes megnyitása deczember 27-én délelőtt tíz órakor fog lefolyni a régi képviselőház üléstermében, melyet a kongresszus czéljaira Sághy Gyula egyetemi rektor készséggel átengedett.
A kongresszus munkarendje a következő:
Első nap.
1909. deczember 27. délelőtt 9 és fél órakor a kongresszus ünnepélyes megnyitása. József kir. herczeg fogadása és üdvözlése. József kir. herczeg a kongresszust megnyitja. Nagy Emil dr. kongresszusi elnök megnyitó beszéde.
I. Vitakérdés: Testnevelés az ifjusági egyesületekben. Előadók: A) Egészségügyi szempontból: Juba Adolf dr. B) Testedzés szempontjából: Maurer János, C) Honvédelmi szempontból: sárói Szabó Lajos százados. D) Tűzoltóképzés szempontjából: Nirnsce Bernát dr. E) Életmentés szempontjából: Kovách Aladár dr. kir. tanácsos. (Vita) Délután 2 és fél órakor.
II. Főkérdés. (Előadás) Az iskolai testnevelés jelene és jövője. Előadó Kmetykó János, Előadások. 1. Andor Endre, miniszteri osztálytanácsos: A Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetsége 1908. évi emlékiratának ismertetése. 2. Schuschny Henrik, iskolaorvos: A tornatanító igazi missziójáról. 3. Okoliczányi Kuthy Dezső dr.: A sport és az egészség. 4. Doktor Sándor dr., tanár: Tanszéket a testnevelésnek az egyetemen. 5. Kiss Aladár, leánygimnáziumi tanár: Az atlétikai játékok szerepe a nő társadalom nevelésében, 6. Wein Dezső dr., orvos: A nemzettest korhadásának oka és a korhadás megakadályozásaira szolgáló rendszabályok. 7. Márkus Jenő dr., a Korcsolyázó Szövetség titkára: A téli sportról 8. Yolland Artur dr. egyetemi tanár: Testnevelés Angliában társadalmi szempontból. Téry Ödön dr., a Turista Egyesület elnöke: A turisztikáról 10. Dóczy Imre dr., miniszteri fogalmazó: A sport és az alkohol. 11. Hajós Alfréd műépítész: A testnevelés humanisztikus és szocziologiai szempontból. 12. Kuszkó István, a Kolozsvári Atlétikai Klub alelnöke: A testi nevelés, kapcsolatban az erkölcsi neveléssel és a magyar lovagias szellem ápolásával.
Második nap.
1909. deczember 28. Délelőtt 9 és fél órakor.
III. vitakérdés. Tornatanító és tornatanár képzés. Előadók: A) A Magyarországi Testedző Egyesületek részéről: Demény Károly dr., B) A Magyarországi Tornatanítók Egyesülete és a Nemzeti Torna Egyesület részéről: Szemző Lajos. (Vita).
IV. vitakérdés. Az Országos Ifjusági tornaünnep állandósítása. A Magyar Országos Testnevelési Kongresszus végrehajtó-bizottságának emlékiratát előadja: Iszer Károly. (Vita)
Délután 2 és fél órakor: V. vitakérdés. Országos szervezet és országos szervezési alap létesítése a testnevelésügy fejlesztésére. Előadó: Galambos Ede (Vita). A kongresszusi végreható-bizottság előterjesztései A) a kongresszus állandósítási tárgyában; B) a végrehajtó-bizottság megbízása az ujabb kongresszus előkészítésére; C) a jövő évi kongresszus idejének és helyének megállapítása. Délután 6 órakor: Gyakorlati bemutató előadások, az V. ker. állami főreáliskola Markó utczai tornatermében. Előadók: lekcsei Sulyok János: A figyelem hatása a tornázás eredményére, 2. Bély Mihály: Torna-szabadgyakorlatok módszeres bemutatása 3. Ottó József dr.: Az iskolai testnevelés uj módszere.
Harmadik nap.
1909. deczember 29. Délelőtt 9 és fél órakor. Előadások 1. Szemző Lajos iskola igazgató: A testi nevelés rendszere. 2. Pethe Ferencz főgymn. tanár: Az ifjusági játékdélutánokról. 3. Doktor S. dr. tanár: Iskolai és házi testnevelés. 4. lekcsei Sulyok János, tornatanár: Az ifjusági katonai nevelés. 5. Láng József, magánhivatalnok: Nevelés és testnevelés 6. Bohn Ferencz, tornatanár: Tornatermek és játszóterek karbantartásáról. 7. Michnay Gyula, tornatanár: A középiskolai tantermet kiegészítéséről 8. Vida Henrik, magánhivatalnok: Az uszás kötelező tanítása a középiskolákban. Uszócsarnokok és medenczék létesítése a középiskolák testnevelésére és tantervére való tekintettel. 9. Gerentsér László dr.: A torna – szabadgyakorlatokról. 10. Tarján Elemér, a Kerékpáros Szövetség titkára: A kerékpározásról.
Indítvány: 1. Győry Ilona dr., iskolai orvos: A tornaórák szaporítása a polgári leányiskolában. Nagyobb suly helyezése a leányok testi nevelésére: tornaverseny létesítése leányok számára. 2. Andor Endre dr.: M. kir. testnevelő intézet létesítése tárgyában. Az országos testnevelési-tanács tárgyában 3. Maurer János: A torna fölvétele tárgyában az ismétlő-iskolák tantervébe. Ezekben az iskolákban 17 éves korig rendszeres testképzés rendeltessék el. 4. Berend Miklós, egyetemi magántanár: A kard- és tőrvívás rendszeresítése az ifjusági egyesületekben. 5. Hajós Alfréd, műépítész: A testnevelésügy beillesztése a mai modern társadalmi probléma megoldásába.
A kongresszus berekesztése.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!