A kivándorlási törvény életbeléptetése
A hivatalos lap egyik közelebbi száma közölte a belügyminiszter rendeletét a kivándorlásról szóló 1909. évi II. törvényczikk életbeléptetése és végrehajtása dolgában. A törvény 53. szakasza az életbeléptetés napjának megállapításával a belügyminisztert bízta meg, a ki most, miután a szükségessé vált előkészületek megtörténtek, ma megjelent körrendeletében az életbeléptetés napjául ez év szeptember elsejét határozza meg.
Körrendeletében a miniszter megjegyzi, hogy a Brazíliába és Kanadába való kivándorlás továbbra is tiltva marad s az új törvény életbeléptetése nem érinti a Kunard-társaságnak kivándorlók szállítására adott engedelmet. Majd így folytatja: Ismeretesek azok a nemzeti, gazdasági, jogi és erkölcsi szempontok, a melyek elengedhetetlen kötelességemmé tették, hogy a törvényhozásnál az 1903. évi IV. törvényczikk gyökeres revizióját kezdeményezzem.
Meg vagyok róla győződve, hogy a végrehajtásban érdekelt minden hatóság és hatósági közeg – a törvényhozás szándékát ismerve – a rokontörekvés készségével fog közreműködni annak a czélnak a megvalósításában, mely a kivándorlásról szóló új törvényt életre keltette.
A körrendelettel egyidejűleg a belügyminiszter megküldötte a törvényhatóságoknak az új törvény végrehajtási utasítását. Az utasítás első fejezete a törvény egyes rendelkezéseit magyarázza. Igy megállapítja, hogy nem tekinthető kivándorlónak, a ki tanulás, szórakozás vagy egyes üzlet lebonyolítása czéljából utazik külföldre. Az utasítás azután a törvénynek a kivándorlást korlátozó intézkedéseit magyarázza. Ezzel kapcsolatban különösen figyelmébe ajánlja a belügyminiszter a határrendőrségnek és csendőrségnek, hogy azok az utazók, a kik nem kivándorlók, zaklatásnak kitéve ne legyenek.
Az utasítás második fejezete a szállító-vállalkozókról és azok ellenőrzéséről intézkedik.
Ismerteti a törvény rendelkezéseit, a melyek első sorban a belügyminiszter által adott engedelemhez kötik a kivándorlók szállítását. Azután a szállító-vállalkozók számára a törvényben előírt kötelezettségeket magyarázza az utasítás s részletes intézkedéseket tartalmaz a szállító-vállalat ügykezelésére, valamint az ügykezelésben használt könyvekre és nyilvántartásokra vonatkozólag.
Az utasítás negyedik fejezete a kivándorlási alapra vonatkozóan intézkedik, míg az ötödik fejezet a törvény által szervezett kivándorlási tanács czélját és föladatait ismerteti. A közigazgatási hatóságok kötelességévé teszi a rendelet, hogy saját területükön a kivándorlást állandóan figyelemmel kisérjék, a kivándorlás okait kipuhatolják és az annak megszüntetésére vagy korlátozására alkalmas eszközöket kiderítsék. Az utasítás hatodik fejezete végül a bűntetőeljárás tekintetében rendelkezik.
A körrendelethez mellékelt második utasítás a kivándorlási biztosi hivatal teendőit írja elő.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!