A budapesti egyetem orvoskari telepének Mária-utczai oldalán új hajléka épült a szemorvoslásnak s az idén már ott kezdődnek a szemészeti előadások. Az új szemklinika a mai tudományos kutatás és tanitás minden eszközével fölszerelt, hatalmas épület s gazdag szakkönyvtára is van.

A szemgyógyításnak régi és nagy tradicziói vannak nálunk; Budapesten már akkor kathedrája volt a szemészetnek, a mikor még külföldön nem is gondoltak rá. Mig minálunk már több mint száz év óta tanitják, Németországban alig hatvan, Francziaországban mintegy negyven éve van az egyetemeken szemészeti kathedra.

S ma is emlékezetben élő kitünő férfiak emléke fűződik hozzá: Stábly Ignácz, Fabiny Teofil, Lippay Gáspár, Schulek Vilmos voltak e szakmának kitűnőségei, ma pedig dr. Grósz Emil egyetemi tanár vezeti a szemklinikát.

Az új klinika egy részén két, más részén három emeletes épület; földszintjén vannak a járó-betegek helyiségei, a könyvtár, a laboratorium, az előadó-terem és a tanári-szoba, az első emeleten a betegek termei, a nappali- és fürdő-szobák, az ügyeletes orvos helyisége, a másodikon az operáló helyiségek. Az összes helyiségek világosak s úgy vannak épülve, hogy könnyen lehessen őket tisztán tartani.

Az új egyetemi szemklinika égető szükségletet elégitett ki. A régi klinika dohos, szűk, sötét helyiségei helyett tágas, világos, egészséges termekben nyernek elhelyezést a betegek. A szembetegek olyan óriási számban özönlenek a fővárosba, hogy elhelyezésük még így is nagy nehézségbe ütközik. Az állam az utolsó időben ez új klinikán kívül 110 ágyas állami szemkórházat létesitett az Illés-utczában a Szent István kórházi trachoma-osztály helyett, melyet a főváros megszüntetett.

S máris épiti a II. számú szemklinikát a botanikus-kertben.

Mind erre nagyon is szükség van! A vakok száma nálunk még mindig sokkal több, mint a nyugati kultur államokban. Remélhető, hogy az oktatás, a tudományos munka és a beteggyógyítás ez új intézetei segiteni fognak a helyzeten.