Mikor az első versenyzőpár starthoz állott, még alig foszlott szét a hajnalban kerekedett köd. A jég puha, kásás volt és az éles versenykorcsolyák mély barázdákat szántottak a jégmezőbe. A jégnek ez a természete volt nagyrészt az okozója annak, hogy a versenyzők legjobb képességeik kifejezése daczára sem tudtak jobb időrekordot elérni. A versenyek magas színvonalon állók voltak, daczára a rossz jégnek, pompás eredményekkel végződtek. A gyorskorcsolyázók stílusát a rossz jég nem csökkentette, a műkorcsolyázók pedig tudásuk kifejezésével elég észrevehetően megczáfolták azon véleményt, hogy csak tükörsima területen lehet művészi mutatványokat végrehajtani.

A versenytérben a czélnál helyet foglalt a zsűri. A legérzékenyebb s a leginkább szakértő versenyintézőség, mely mintája lehet a tökéletes versenybíróságnak. Ott láttuk Zsigmondy Géza mellett dr. Szent-györgyi Imre, dr. Liedemann Frigyes, dr. Márkus Jenő, Földváry Imre, Szanter Béla, Bély Mihály, Kertész János urakat, a BKE. versenyének rendezőit.

A gyorskorcsolyázás két távolságát 500 és 1500 méterre lefutották volt s akkora a jég annyira engedett, hogy mindenki láthatta, hogy az 5000 méteres versenyt kénytelen-kelletlen el kell halasztani. Ugy is történt. Az 5000 méteres távot valamivel jobb jégen kedden délután futották meg a versenyzők, ami azonban a bajnoki versenyek helyezési sorrendjébe befolyást már nem gyakorolt.

Kronberger Lili kisasszony nemcsak, hogy kiérdemelte a műkorcsolyázó bajnok büszke czímét, hanem egyenesen hívatott e czím viselésére. Munkája tökéletes. Ez a fenomenális tehetséggel megáldott leány, olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény.

Az országos műverseny győztese Szende Andor lett – daczára annak, hogy junior volt még, - ki nagyon ügyesen végezte gyakorlatait. Seiberth kitűnő iskolájának igen nagy dicsérete válik Szendének és a többi műkorcsolyázónak szereplése. Szende még sokat fog javulni és szorgalmas tréninggel egyike lesz legjobb műkorcsolyázóinknak, aki a bajnokságnak is jogos jelöltje lehet. Második Szollás Lipót, harmadik Tauszig Aladár hadnagy lett.

A gyorskorcsolyázás bajnoka ismét Manno Miltiades lett. Manno-ról ujat alig mondhatunk. Stilusa a régi jó. Szívóssága közismert. Lábmunkája még talán erősebb lett. Versenyrutinját főleg a fordulókban mutatta ki. Az 500 méteres versenyt játszi könnyűséggel nyerte 49 4/5 mp. elért legjobb idő alatt. Az 1500 méteres versenyben azonban kemény küzdelmet vívott az elsőségért. 2 p. 5/10 mp. idejével ellenfele Gyurmán Dezső (BBTE.) csak 2/10 mp.-el rosszabbat ért el.

Az országos versenyekben a vidékiek részére fentartott versenyről már megemlékeztünk. Ebben Somodi István, a Kolozsvári Egyetemi Athletikai Club kiváló atlétája és magasugró rekorderünk igen jó képességet árult el. Somodi modern felfogásu komoly sportember, aki reformátora a kolozsvári sportéletnek és széles látókörű sokat tapasztalt egyéniség. A sport terén kifejtett aktív működése a legelső magyar sportemberré avatja Somodit. Persze e versenyben is sokkal rutinosabb ellenfelének bizonyult, semhogy a jóképességű, de a versenykorcsolyázásban még járatlan székesfehérvári ellenfelei legyőzhették volna. Lichteneckert egyike legjobb all round athlétáinknak nemcsak a gyors-, de a műkorcsolyázásban is résztvett. Ha rendszeres tréninget tartana, nagyon kielégítő eredményeket érhetne el.

Az országos versenyek budapesti szereplői között nem egy nagy tehetségű menőt fedeztünk fel. Schik László, Haraszthy Lajos, Virágh Ferencz fejlődőképességüknek adták tanujelét. A fiatal gárdából az ifj. Szent-Györgyi, a kis Grimm – tanítványai a BKE.-nek – még sokat fognak hallatni magukról. Általában az országos versenyek azt a jó benyomást keltették bennünk, hogy a BKE. nem szűnik meg nagy gondot fordítani a versenyzők képzésére.

A nagyszabásu verseny pompás sikere kétségtelenül arra érdemesíti a korcsolyázó-sportot, hogy azt az illetékes hatóságok és a társadalom egyaránt a legmesszebbmenő támogatásban részesítsék.