Hát az nem boldog ujév! Ehhez a véleményhez azt hiszem, mindenki hozzájárul. Pedig bizony sokkal megesik, hogy a börtönben éri meg egyik-másik az ujév első napját.

Szakasztottan ugy vannak azok, mint az egyszeri czigány, akit hétfőn visznek akasztani. Nagyon el volt szontyolodva vajda uram. Nézett-nézett maga elé, végre elkeseredetten felsóhajtott:
- No, ezs a hét rossul kezsdődik!

Ilyenformán érezhették magukat azok is, a kiknek az előzékeny s udvarias rendőrség Szylvester estéjén kézbesíti az elfogató parancsot. Még szerencse, hogy e letartóztatási blankettára rá nem nyomják:  - B.u.é.k.

Ámbár Párisban példának okáért megtették azt. Párisban tudvalevőleg óriási bazárok vannak. Három, négy emeletes házak egy-egy üzletet tesznek ki s bazártulajdonosok saját költségükön külön detektívet tartanak, a kik a vásárló közönség közé furakodott tolvajokat lesik ki.

Többnyire hölgyek azok. Elegánsak- és kedvesek s így fel sem tűnik, ha egyik-másik tárgynak egyszerre hűlt helye támadt. A detektívek azonban szemfülesek. S minthogy a feltűnést lehetőleg kerülni kell, az enyveskezű dámáknak, mikor meggyőződtek tolvaj voltukról, sokatmondóan csak egy vizitkártyát nyujtottak át, melyen ez állt:  B.u.é.k. A rendőrség.

Ebből a tréfából mindent megértett a tolvaj lévén annak a tréfának az a komoly következménye, hogy a meggratulált egy-kettőre a rendőrségen találta magát...