Megírtuk a közelmultban annak a rágalmazási pörnek letárgyalását, melyet Polónyi Géza volt igazságügyiminiszter indított Heltai Ferencz és Komlós Ágost dr. fővárosi bizottsági tag ellen.

Abban az időben, a mikor a Polónyi elleni hajsza megindult, Halmos János, az azóta lehúnyt polgármester, tudvalevőleg kijelentette, hogy Polónyi igazságügyminiszter a fővárosnál viselt bizottsági tagságát jogtalan vagyonszerzésre használta föl.

A volt polgármesternek ezt a kijelentését szóvá tette a Vigadó kávéházban egy nagyobb társaság, a mely alkalommal Komlós dr. megjegyezte, hogy ha Ullmann Lajos, a Dunagőzhajózási társaság volt igazgatója még élne, meg tudná mondani, hogy mennyit fizetett Polónyi Gézának azért, mert a társaság partbérleti ügyét a fővárosi közgyűlésén támogatta.

Heltai Ferencz erre kijelentette, hogy annak idején magától Ullmann Lajostól hallotta, hogy Polónyinak e szívességeért tízezer forintot fizetett. Heltai és Komlós később a Polónyi – Lengyel-féle sajtópörben, utóbbi javára tanuvallomást tettek a vizsgálóbíró előtt.

Ezt a tanuvallomást Lengyel Zoltán dobra ütötte, melyről Polónyi értesülvén, a kávéházi beszélgetés miatt Heltai és Komlós ellen külön rágalmazási pört indított.

A budapesti büntető járásbíróságnál Benke bíró tárgyalta ezt a pört, a mikor is a vádlottak több rendbeli kifogással éltek.

Nevezeten, hogy a vizsgálóbíró előtt tett tanuvallomásokért őket felelősségre vonni nem lehet, továbbá, hogy a följelentés korai, mert Polónyinak be kellett volna várni a Lengyel elleni sajtópör eredményét. Azonkívül arra is vállalkoztak a vádlottak, hogy állításaikat be tudják bizonyítani s több tanura hivatkozva, a tárgyalás elhalasztását kérték.

A járásbíró mellőzte a kifogásokat s Heltai Ferenczet két heti fogházra, dr. Komlósit pedig pénzbüntetésre ítélte.

A vádlottak fellebbezésével január 15-ikén foglalkozott Tóth Ernő táblai bíró elnöklete alatt a budapesti büntető törvényszék felebbviteli tanácsa. Az ügy előadója Vass L. bíró volt. A törvényszék a következő végzéssel semmisítette meg a járásbíróság ítéletét:

„A törvényszék az első bíróság ítéletét a büntető pörrendtartás 550. szakasz 3. pontja és a 404. szakasz 1. pontja alapján a 384. szakasz 5., 8. és 9. pontjaiban foglalt alaki semmiségi okokból a megelőző egész eljárással együtt megsemmisíti s az első bíróságot a bizonyító eljárás ismétlésére, kiegészítésére s új érdemleges határozat hozatalára utasítja.

A megokolás kiterjeszkedik mindama semmiségi okokra, a melyeknél fogva a törvényszék szükségesnek látta ezt a végzést meghozni.Az idézett 384-ik szakasznak 5., 8. és 9. pontja így hangzik:

Alaki semmiségi okok:

5. ha a bíró olyan szabálytalanságot, vagy mulasztást követett el, melyet a törvény semmiség terhe alatt tilt.

8. ha a perorvoslatot használónak ellenzése daczára a főtárgyalás alatt valamely semmis vallomásról, vagy vizsgálati cselekményekről fölvett, vagy olyan iratot olvastak föl, melyet a törvény szerint nem lett volna szabad fölolvasnia.

9. ha a bíróság a perorvoslatot használónak a főtárgyaláson tett indítványa fölött nem határozot, vagy indítványa ellenére, illetőleg ellenzése daczár a főtárgyaláson olyan közbenszóló határozatot hozott, mely a törvényszék a vád, vagy a védelem szempontjából lényeges rendelkezését, vagy elvét sértette meg, illetőleg tévesen alkalmazta.”