Sokat és sokszor beszélnek arról, hogy mily hasznos volna nevelési és honvédelmi szempontból egyaránt a tanulókat már az iskolában beavatni a katonáskodásnak legalább elemeibe. Míg mások eddig csak elméletben beszéltek róla, egy lelkes tanár, Jenkovszky J. Sándor gyakorlatilag meg is valósította az eszmét.

Az intézet igazgatójának, Greizinger Istvánnak közreműködésével iskolai zászlóaljat szervezett az újpesti állami polgári fiúiskola tanulóiból s ez a zászlóalj a mostani tanév eleje óta pompásan működik. Ebben támogatta Marlin Emil miniszteri tanácsos kezdésére a közoktatási miniszterium is. A fiúkat egészen katonai alapon, a magyar honvédség számára kiadott gyakorlati szabályzat és utasítás alapján tanítja Jenkovsziky tanár.

A zászlóalj két századból áll, még pedig oly beosztással, hogy a fejlettebb testű és ügyesebb növendékekből van az első század, a gyengébb testű s kevésbé ügyesekből a második század összeállítva. A második század a tartalék. Ezekből töltik be az első századból időközben kilépettek helyeit, valamint viseletük miatt a második századba utasítottakét is.

Így az első századba való sorsolás a testi fejlettségen kívül a jó magaviselet, az ügyesség s az ügyszeretet jutalma is. A kiképzés a tornaórákon kívül az előre kijelölt délutánokon vagy szabadnapokon történik. A növendékek nemcsak a szakasz, hanem a századgyakorlatokat is a legszabatosabban végzik. Ezeknek, valamint a fegyverfogásoknak begyakorlásánál az ügyesebb növendékek mint altisztek segédkeznek. A czéllövészetben való gyakorlás az intézet udvarán felállított lőtéren s a tornateremben történik.

A felszerelést, mely 100 darab gyakorlati, tíz darab vontcsövű czéllövő fegyverből, megfelelő számú czéltáblából és töltényekből, golyófogókból s más eszközökből áll, a közoktatásügyi miniszter által utalványozott összegből szerezték be.