A vasút legdrágább és legkényesebb része a vágány. A gyors közlekedés első feltétele a jó alapépítmény, ez pedig igen költséges és sok időbe kerül az építése. Különösen nagy akadály ez ott, a hol gyorsan kell a vasutat megépíteni, mint pl. a háborúban. Ez az oka, hogy az egyvágányú vasút terve minduntalan felmerül, különösen, a mióta a villamos vasutak elterjedtek.

A bicykli elvén alapuló s annak módjára készített egysínű vasúté a jövő. Most pedig a torpedójáról nevezetes Brennan előáll egy vasúti kocsival, mely ugyanazon elvet használja fel, úgylátszik gyakorlatilag hasznosítható formában.

Az elv, melyen ez alapszik, az anyag tehetetlensége, a melynek értelmében az anyagi test önmagától nem birja mozgását megváltoztatni, hanem ha nyugalomban volt, nyugalomban marad, ha mozgásban, akkor ezt a mozgását változatlanul megtartja. A mozgás változását mindig a külső erő hozza létre.

A pörgettyű – gyroskop – vagy a kerékpár, ha nyugalomban van, nem áll meg egyenesen, hanem jobbra balra dűl, hacsak meg nem támasztjuk; ha azonban gyors forgásba hozzuk, akkor tehetetlenségénél fogva ezt a forgást megtartani igyekszik s nemcsak nem dűl el, hanem a rajta ülő is bátran mozoghat jobbra-balra és akadályokon átgázol a nélkül, hogy feldűlne.

Inkább az a nehézség, hogy gyorsan megálljon s erre a fék erős surlódását kell igénybe venni.
A forgó pörgettyűnek ezt a tulajdonságát használták fel arra, hogy a kilőtt torpedóban is egy meghatározott irányt biztosítsanak, ha külső akadályok folytán a torpedó változtatja is irányát, ezért a torpedóba gyroskopot tesznek, melyet a gép gyors forgásban tart s így a forgási síkját megtartja.

Az egyszínű vasutnak is az a nehézsége, hogy az egyenes állását kell biztsítani, nehogy eldűljön. Ha már mozgásban van, magától is megáll, mint a kerékpár, csakhogy itt arról is kell gondoskodni, hogy a kocsi megállásánál is egyenesen álljon, ne dűljön el az utassal. Erre a czélra Brennan a vasuti kocsiba, melynek a kerékpár módjára két vagy négy kereke van a kocsi hosszában, pörgettyűt helyez, melyet kis villamos-motor hajt. Ez a pörgettyű forgásával biztosítja a kocsi egyensúlyi fennállását – azért egyensúlyozónak is nevezi.

a súrlódás oly kicsi, hogy a kisérletek szerint a két kerék az áram megszüntetése után még több órán át oly sebesen forog, hogy a kocsit egyenes állásban tartja, a mig megállnak, addig pedig 2-3 nap telik el. Az egyensúlyozó-szerkezet igen kis helyet foglal el s a súlya mindössze 1/20-ad része az egész kocsi súlyának, ha már teljesen biztosítja az egyensúlyt.

Brennan – a ki ausztráliai angol ember – kisérleteit két év óta az angol hadügyministerium – War Office – támogatásával tette; az első sikeres mintát mostanában mutatta be a Royal Society tagjai előtt a Burlington-House-ban; majd a nagyobb kocsit saját birtokán.

A személyszállításban nem a nagy vonatoké a jövő, hanem a bármely pillanatban időhöz nem kötötten igénybe vehető kis kocsiké. Ez a szabad és gyors közlekedés egyedüli módja és el kell jönni az időnek mihamar, a mikor csak ki kell menni a pályaudvarra s bármely pillanatban egy kocsiban félóra alatt a Balatonra röpítenek bennünket.

Akkor az lesz a Balaton Budapestnek, a mi ma a városligeti tó, és az Adria az, a mi ma a Balaton.