A Beketov-czirkusz birkózó-mutatványai napról-napra nyilvános botrányokat provokálnak. A közönség, a sajtó egyöntetűen tárgyalta, hogy a nagy hű-hóval hirdetett nemzetközi díjbirkózások nem egyebek közönséges czirkuszi mutatványoknál.

Az összes birkózók üzleti reklám-fogással működő megteremtett mutatványosok, akik egy ideig a budapesti közönséggel el tudták hitetni, hogy a birkózások reálisak. Ez a humbug azonban kiderült s czirkuszi mutatványok nap-nap után megismétlődtek. Mert nyilvánvaló lett, hogy a czirkuszban fellépő birkozók egy jól szervezett trupp tagjai, akiknek megvan a szerződésileg kikötött fizetésük és napidíjuk, s kötelezniök kellett magukat, hogy azt engedik győzni, akit a trupp vezetője kijelölt.

A botrányt csak növelte az a körülmény, hogy mikor két magyar birkózó, a két Czája is jelentkezett, hogy birkózni akarnak Czikloppal, s ezt megtagadták. Cziklop egyszerűen elvonult s beteget jelentett, holott a kihívás előtt semmi baja sem volt. Néhány napra aztán, mikor a sajtó egy része és a közönség követelte, hogy Cziklop mérkőzzék meg Czájával, állt ki Cziklop.

Csakhogy ekkor meg az történt, amit a beavatottak előre sejtettek: A mérkőzés először eldöntetlen maradt, vagyis a szokásos üzleti fogást alkalmazták, hogy másnapra a közönséget ismét a czirkuszba csalogassák, de végeredményében mégis azt hangoztatják, hogy Czáját is megnyerték a trupp olyan működő tagjának, mint a többi.

A művelt nyugati világvárosokban, mint Párisban, Londonban vagy Berlinben nem tűrték meg az ilyen birkózásokat és egyszerűen mutatványoknak minősítették a trupp működését, vagy egyszerűen nem engedték meg ezt a sport-csalafintaságot. Beketov azonban Budapestet a műveletlen keleti városkákhoz sorolja s azt hiszi, hogy a jóhiszemű budapestieknek mindent be lehet adni. Ez egyszer azonban tévedett, mert rájöttek a manipulácziójára és ezentul aligha fog hasonló fogásokkal Budapesten sikereket aratni.