Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter Wekerle Sándor miniszterelnökkel, mint pénzügyminiszterrel egyetértőleg a m. kir. államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről szóló törvényben nyert felhatalmazása alapján a magyar királyi államvasutak állomásait a törvényben megállapított öt lakáspénzosztályba következőképp sorozta be: 

Az első lakáspénzosztályba tartoznak:
Budapest, Fiume és a magyar szent korona országainak határain kívül fekvő állomáshelyek. 

Második lakáspénzosztályba tartoznak:
A Budapesten kívül fekvő üzletvezetőségi székhelyek, ugymint Arad, Debreczen, Kolozsvár, Miskolcz, Szeged, Szombathely és Zágráb, továbbá a következő városok: Brassó, Győr, Kassa, Nagyvárad, Pozsony, és Temesvár. 

Harmadik lakáspénzosztályba tartoznak:
Bánréve, Bród, Bruk Királyhida, Czegléd, Czelldömölk, Eszék, Gyékényes, Hatvan, Hódmezővásárhely, Jutas, Kaposvár, Kecskemét, Komárom, Lipótvár, Losoncz, Lugos, Mármarossziget, Nagybecskerek, Nagykanizsa, Nagyszeben, Nagyszombat, Nyiregyháza, Nyitra, Ó-Dombovár, Palota-Ujpest, Pancsova, Pápa, Pécs, Piski-telep, Pöstyén, Püspökladány, Ruttka, Sátoraljaujhely, Sopron, Szabadka, Szatmárnémeti, Székesfejérvár, Szolnok, Trencsén, Uj-Dombovár, Ujvidék, Versecz, Vinkovcze, Zombor és Zsolna. 

A negyedik lakáspénzosztályba tartoznak:
az első – harmadik osztályokba nem tartozó törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok.