Toselliné-Montignoso grófnő, akinek regényes házasságáról már megemlékeztünk, visszatért Olaszországba és így megtudhatta a világ, hogy a kis Monika Pia herczegnőt Firenzében őrzik, a Beatrice-villában.

És pedig a szó szoros értelmében őrzik, miután Toselliné vallomása szerint szász detektívek leselkednek a kis lányra, hogy egy őrizetlen pillanatban elrabolhassák.

Ezt persze tagadja a szász udvar, amely kijelentette, hogy egyelőre még lépéseket sem fog tenni, hogy Tosellinét a lányka kiadására kényszerítse, hanem anyjánál hagyja a gyermeket, mert környezetét a herczegnő nevelésénél elegendő ellenőrzésnek tekinti.

Toselliné persze nem hisz ennek az alakoskodó mosakodásnak és napról-napra idegesebbé lesz, mert az állítólagos kémek jelenléte nagyon nyugtalanítja. A kis Monika Piát – akinek legujabb arczképét itt mutatjuk be olvasóinknak – szobájában éjjel-nappal egy komorna és egy komornyik őrzik a nevelőnőn kívül, amikor pedig sétálni viszik, illő távolságról mindig karabinierik (olasz csendőrök) kísérik.

Az egész világ kíváncsian várja, hogy mivé fog fejlődni ez a szülői háboruskodás. A szász udvar azt állítja, hogy Toselliné csak azért nem akarja kiadni a gyermeket, mert általa pénzt akar zsarolni volt férjétől, ezzel szemben pedig Toselliné azt a kijelentést tette, hogy neki még a kikötött évjáradékra sincs szüksége, mert több mint egy millió márka értékű ékszerrel rendelkezik.

Azok azonban, akik ismerik Toselliné anyagi helyzetét, azt állítják, hogy a volt szász trónörökösné nagyon el van adósodva és annak idején Firenzéből is azért távozott, mert hitelezői már nagyon zaklatták.

Az igazság hamarosan ki fog derülni, de ez keveset változtat azon a szomoru tényen, hogy ennek a szegény királylánynak a gyermekkorát szülőinek viszálya egészen tönkretette.