Az olasz parlamentben heves vita volt a miatt, mert a luccai érsek bevonulására a katonaságot is kirendelték s hogy a csapatok ott sorfalat állottak. Erről a parlamenti vitáról most bő jelentés érkezett. E szerint Barzilai képviselő hevesen megtámadta a kormányt és szemére vetette, hogy az államot meg akarja alázni a Vatikán előtt, jóllehet a pápa a nemzeti államot nem ismeri el.

Giolitti miniszterelnök röviden válaszolt: Az ügyről én is úgy gondolkozom, mint épen Barzilai, (gunyos nevetés a szélsőbaloldalon) de épen azért, mert az állam előjogait sértetlenül akarom megóvni, kötelességem, hogy a bibornokokat katonai tiszteletadásban részesíttessem. Tagadom, hogy a törvény tiltja ezt a tiszteletadást. Barzilai azt mondja nekem, hogy én megtiszteltettem azt a bibornokot, a ki a királyságot nem ismerte el. Ez engem egyáltalában nem érint. A bibornok e részben való nézetei reám nézve teljesen közömbösek.

A királyság nem érzi szükségét annak, hogy magát valaki által elismertesse. Barziliai a Vatikánnal való kibékülési kisérletről beszél. Téved. Ez a kormány nem gondolt erre sohasem és soha nem is fog erre gondolni. Az állam jogait sem meg nem rövidítették, sem nem becsmérelték. Az állam ment minden idegen befolyástól. Az állam és egyház párhuzamos pályákon mozognak melyek egymást sohasem fogják érinteni, vagy keresztezni.