A néprajzi muzeum
A néprajzi muzeum, mely eddig a Nemzeti Muzeum Csillag-utczában levő bérházában volt elhelyezve, uj hajlékot kapott, az Iparcsarnokkeleti szárnyában, ahol végre a közönség is megközelithati ezt a nagyfontosságu gyüjteményt, melyet sokáig érthetetlen okból valósággal elhanyagolt, nemcsak az állam, hanem a müvelt közönség is.
Pedig mennyi ritka becsü és érdekes anyag van ott felhalmozva, illetve szépen, néprajzi szempontból könnyen áttainthatő módon elhelyezve.
E nagybecsü gyűjtemény első csoportja félszázaddal ezelőtt került a Nemezeti Muzeum birtokába, de a gyüjtemények szaporitásával senki sem törődött. Ez a tespedésmajdnem két évtizedig tartott, mikor aztán általános lett az a nézet, hogy a néprajzi tudomány műveléséhez gyüjtemény is kell.
Az első nagyobb impulzust az 1885-ik országos kiállitás adta meg, mikor a kiállitási néprajzi osztályt is rendezték. Semsey Andor jóvoltából ugyanis akkor egy halászati gyüjteményt mutattak be.
Ez után aztán megkezdődött a szorgalmas gyüjtés a vogulok, osztjákok és finnek lakta vidéken.
A kilenczvenes évek elején aztán gróf Teleky Sándor afrikai expedicziója alkalmával szerzett gyüjteményét ajándékozta a muzeumnak és ezzel megvetette az afrikai gyüjtemények alapját.
Közben megalakult a Magyar Néprajzi Társaság is s legelső feladatául tűzte ki, a hazai néprajzi muzeum megalapitását. A gyüjtemények csoportjai azóta minden foglalkozásban szaporodnak, ugy, hogy a régi hely szüknek bizonyult s jelenleg tágabb és hozzáférhetőbb helyiségbe jutott, de remélhető, hogy ez a nagyfontosságu muzeum idővel, egy a czéljainak teljesen megfelelő modern épületbe kerül.
A most megnyilt gyüjtemény inkább csak általánosságban mutatja be a néprajzi muzeumban csoportositott tárgyakat, de, hogy mennyire kivánatos uj programot adni e tudományos munkának, azt érdekesen fejtegeti Szalay Imre miniszteri tanácsos, ki egyik röpiratában a következőket mondja:
„A néprajzi osztály feladata első sorban felgyüjteni hazánk néprajzi emlékeit, amelyeket a közlekedési eszközök és utakmindent nivelláló fejlődése és a gyáripari termékek gyors terjedése nap-nap után jobban kiszorit a mindennapi használatból.
Itt első sorban figyelembe kell veendő a magyar faj s a hazánkban lakó nemzetiségi csoportok továbbá a hazánkkal szomszádos nemzetek, annál a befolyásnál fogva, amelyet ezek mint szomszédok a velünk való közvetlen érintkezés folytán, néprajzunk fejlődésére és átalakulására gyakoroltak.
Ilyenek a szomszéd németség, csehek, lengyelek, románok, szerbek, szlovénok stb. majd ama nemzetek néprajza, amelyek történelmi szempontból jöhetnek figyelembe.
Végre Dél-Oroszország, amelynek a Volga és a Don közötti részét, a honfoglalást megelőzőleg200 évig lakták a magyarok. Innen vezetnek a Kaspi tenger vidékére az őshazába az ural-altáji népekhez, amelyeket ismét nyelvészeti rokonságot feltüntető finn-ugor ésa néprajzi rokonságában álló török-tatár csoportokra osztunk.”
A nemrég újonnan megnyilt Néprajzi Muzeum nehány érdekes csoportjáról készült fényképfölvételeinket e heti számunkban közöljük.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
.jpg "Hazatérő kivándorlók")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!