Az Egyesült-Államok és Japán konfliktusa

1907 | Július

Mexikó washingtoni követe hivatalosan megczáfolja azt a hírt, hogy a Magdaléna-öböl megszerzése tárgyában az Egyesült-Államok és Mexikó közt tárgyalások folynak. Az Egyesült-Államok kormánya pedig kijelenti, hogy az amerikai hadihajóknak a Magdaléna-öbölben félévenkint tartott lövőgyakorlataik alkalmával mindannyiszor szénhajó is indul oda. Most azt indítványozták, hogy e gyakorlatok czéljából odainduló hajók részére állandó szénállomás létesíttessék, a szenet pedig egy szállító szállítsa oda. Nehány hónappal ezelőtt azt a kérdést intézték Mexikó kormányához, adjon erre engedelmet és Mexikó örömmel tett eleget e kérésnek. Területátengedésről vagy megvásárlásról szó sincs.

Sugalmazott amerikai jelentések szerint az ok, a mely miatt az Egyesült-Államok flottájukat a Csendes-tengerre teszik át, kereskedelmi természetű. Úgy az amerikai, mint a japán politikusok nagyon jól tudják, hogy a messzi Keleten, különösen Kínában, már a legközelebbi időben nagy kereskedelmi hódításokat lehet tenni. Mind a két országban megvan az a vágy, hogy a további fejleményeknél győztesek legyenek. Azt is tudja mindenki, hogy a versengés veszedelmes helyzetet teremthet. Az Egyesült-Államok az Atlanti-tengeren hosszú időre biztosnak érzik magukat s azt hiszik, hogy a panamai csatorna előbb készül el, semmint az Atlanti-tengeren veszedelem mutatkozik.

Egy londoni jelentés szerint nagy megbotránkozást kelt az Egyesült-Államokban Sakamotó japán admirálisnak egy nyilatkozata, a melyet egy amerikai ujság tokiói képviselőjének tett. A japán admirális azt mondta, hogy ha Japán és az Egyesült-Államok között ellenségeskedés támadna, akkor a megfelelő hadműveleti bázis hiánya miatt a háború eldöntetlen fog maradni. A meglévő bázisok gyakorlati czélokra nagyon messzire vannak egymástól s még ha Amerika csakugyan el is volna készülve háborúra, kétséges, vajjon az amerikaiak, a kik a tengerészetnél szolgálnak, elég hazafiasak-e, hogy harczoljanak. Az amerikai tengerésztisztek fényes alakok a báli termekben és társaságokban, de nincsen tengerészeti nevelésük és nem nyujtottak elég módot nekik a gyakorlatra.

Megosztás:

Japán-amerikai katonai erőviszonyok

Lóczy István

A japán-amerikai háború lehetőségét és esélyeit az utóbbi időben sokszor megvitatták s általános nézet az, hogy mivel az amerikai flotta két részre osztva az Atlanti-oczeánban és a Csendes-oczeánban állomásozik s míg a Panama-csatornát nem épitik meg, nem egyesülhet elég gyorsan, a japánok az oczeán feletti uralmat magukhoz ragadva, partra szállhatnak Amerikában s a kipróbált kitűnő hadsereggel győzelmesen előre nyomulva, amerikai földön diktálhatják a béke föltételeit. Megerősíti a téves hitet, hogy az amerikai Egyesült-Államok kormánya soha senki előtt sem hátrált meg s a japán követeléseknek mégis engedett.

Amerika ugyan nem hátrált meg Japán előtt, de Amerika sohasem fog Japánnak háborút üzenni; elfogadja a háborút, ha kényszerítik reá, de háborút kezdeni nem fog soha. Amerika nem az érzelmek világa, ott mindig az észszel üztek politikát s nem a szívvel és semmiesetre sem fognak oly kalandos vállalatba bocsátkozni, mely az amerikaiak legértékesebb piaczát, a kinai piaczot rövidebb vagy hosszabb időre elzárná az amerikai kivitel elől. De Japán sem fog belátható időn belül hadat üzenni és mindent, amit a khinai és az orosz háborúban nyert, egyszerre koczkára tenni, mert ma, a mai erőviszonyok mellett, japán győzelme kizártnak tekinthető.

Bár az egész közvélemény azt hiszi, hogy Japánnak okvetlen győznie kell, mégis szinte lehetetlen, hogy ne Amerika győzzön, annyira felülmulja ma számban és erőben az amerikai flotta a japánét. A legutolsó hiteles hadiflotta-kimutatás szerint Amerikának huszonöt csatahajója van összesen háromszázharminczegyezer tonna ürtartalommal, ezzel szemben japánnak csak tizenegy csatahajója van száznegyvennégyezer tonna űrtartalommal. Pánczélozott czirkálója Amerikának tizennégy, Japánnak tizenegy van, de az amerikai hajók sokkal erősebbek, ujabbak, sokkal erősebb tüzérséggel felszerelve.

(Értékelés a korabeli sajtóban)

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!