A zombori kereskedelmi és iparbank felszámolása

1907 | Július

Egyik legrégibb vidéki pénzintézet, az 1871-ben alakult Zombori kereskedelmi és iparbank, huzamosabb ideig leplezett válság után most teljesen a lejtőre jutott és fennállásának napjai már megszámlálvák.

Az intézet prekárius ('bizonytalan') helyzetéről már régebben suttogtak Zomborban, akuttá azonban csak az év elején lett a válság; midőn az Osztrák-magyar bank, melynek az intézet mellékhelye volt, ezen megbizást megvonta.

Ekkor kezdtek voltaképpen az igazgatóság tagjai annak tudatára ébredni, hogy az intézetnél bajok vannak és elhatározták, hogy az idei közgyülésen feltárják a valódi helyzetet. Ezt azonban csak részben tették meg, mert az 1906. évi mérlegben kimutatott 127,601 K veszteségnek a 300,000 K alaptőkének 150,000 K-ra való leszállítása által való fedezése nem bizonyult elégséges szanálási módszernek, azon egyszerű okból, mert az intézet veszteségei a mérlegben kimutatottnál jóval nagyobbak és noha a tényleges statusz összeállítása még csak most van folyamatban, megállapítható már most is, hogy a veszteségek a 400,000 K-t megközelitik, tehát az egész alaptőke és a tartaléktőke odavész.

A helyzet sivár képe az igazgatóságot arra inditotta, hogy a felszámolást határozza el, melynek sima és gyors lebonyolítása érdekében a Bácsmegyei agrár takarékpénztár rt.-gal történt megegyezés.

Az intézet ily hirtelen történt bukása Zomborban és vidékén nagy izgalmat keltett, melyet csak az enyhített némileg, hogy az igazgatóság – melynek tagjai mind szerbek – vagyonilag tehetős emberek, ami garancziáját képezi annak, hogy a betevők nem fognak károsodni.

A kisebb betevők nagyrésze különben már az első válság-hirekre kiszedte pénzét, de a nagyobb betevőknél ragaszkodott az intézet a felmondási időhöz.

A veszteség okát az igazgatósági jelentés annak tulajdonitja, hogy a kétes követeléseket csak most lehetett megállapítani. Ez a minden komolyságot nélkülöző nyilatkozat azonban csak megütközést keltett, mert pregnánsan jellemzi az igazgatóság könnyelműségét.

A válság az őrszállási és gádori fiókok feloszlatásakor kezdődött.
Ezeknél a fiókoknál – főleg a gádorinál – ezelőtt 5 évvel jelentékenyen károsodott az intézet, de a veszteséget nem tüntette ki, hanem egyik évről a másikra vitte át és leplezte azt. Rossz volt továbbá a társaság váltótárczája, az ingatlanokra adott kölcsönök tulértéklésről tanuskodnak, a felszereléseket nem irták le, sőt évről-évre nagyobb összegben tüntettek föl és kétes vagy behajthatlan követelésekre semmit sem törlesztették.

Ily körülmények között valóban csodálatos, hogy eddig tudták leplezni a válságot, de szerencse, hogy legalább most kipattant, mert ha még továbbra is folytathatták volna a szemfényvesztést, akkor az ottani vidék egész közgazdasági életét megrázkodtatta volna az intézet bukása.