A fényképező sokszor megakad azon, hogy nem bir gépe elé kapni valami tárgyat, mert olyan magasan van, hogy sehonnan sem tud hozzáférni. Így például, ha le akarja fényképezni a budai királyi palota kupoláját úgy, hogy ne csak az egész palotával együtt, mint annak egyik része s ne csak nagy körvonalaival legyen látható, hanem külön, az egésztől elválasztva, minden egyes részletével is.

A rendes fényképező lencse segítségével erre nincs módja, mert a vár három helyről meredek hegyen áll, s a negyedik oldalról nem lehet úgy hozzáférni, hogy a kupola egész részletesen rajta legyen a képen, mivelhogy nagyon magasan áll. Az ilyen czélú fölvételekre szolgál a tele-objectiv, vagyis az olyan fényképező lencse, a mely ép úgy közelebb hozza a messze levő tárgyat, mint a messzelátó lencséje.

A tele-objectiv használata meglehetősen régi dolog már, de még mindig nem elég ismeretes és ritkán használják. Pedig megfelelő esetekben nagyon jó hasznát lehet venni, s olyan fölvételeknél, mikor a vonal-távlat helyes visszaadása fontos dolog, egyenesen meglepő eredményt lehet vele elérni. Hogy szemlélhetően megmutassuk ezeket az eredményeket, egy sorozatát közöljük az ilyen tele-objectivvel fölvett fényképeknek, melyek Budapestnek ismert részleteit ábrázolják, de így, ilyen fölvételekben még aligha látta őket valaki.

A várat, az országházát stb. fényképezték számtalanszor, de sem a vár, sem az országháza kupoláját ilyen közelről még nem láttuk. Az Akadémiát és környékét, ha a Gellért-hegyről közönséges lencsével veszszük fel, rajta van Pest jókora része, - olyan képet, a melyen épen csak ez a rész van meg, csakis tele-objectivvel kaphatunk.

A Várról – nem az épületről, hanem a városrészről – olyan fölvételt, a melyen a háztömbök beosztása, az utczák, terek, stb. láthatók, nem készíthetünk máshonnan, mint a Gellérthegy északi oldaláról, de rendes lencsével csak kis képet kaphatunk, míg ha tele-objectivvel veszszük fel, kijön minden apró részlet.

József főherczeg várbeli palotája tudvalevőleg a Várhegy nyugati szélén áll, egyik felől a keskeny Szent György-utczára nézve. Lefényképezni úgy, hogy épitészeti szépsége csak valamennyire érvényesüljön, teljesen lehetetlen volna, ha nem lehetne tele-objectivet használni. Így a fényképész a Naphegyen állítja fel gépét s a nagy távolságból olyan képet kap, mintha egész közelről vehette volna fel a palotát.

A dolog világosabb szemléltetése czéljából a tele-objectivvel fölvett képek mellett néhánynál párhuzamosan közöljük az ugyanazon pontról, ugyanabban az irányban rendes fényképező lencsével készült fölvételeket, megjelölve rajtuk azt a darabkát, melyet a tele-objectiv fölvétel fel tud ölelni. Ebből tisztán látható az az arány, a mely a kétféle lencsével fényképezés között fennáll.