Más munkával Rousseau talán nagyobb hatást tett az emberiség világfelfogásának megfordítására, de önmagáról olyan emberi dokumentumot még ő sem adott sehol másutt, mint vallomásaiban. Majd minden nagy író egyszer legalább valami formában, nyíltan vagy leplezve ki szokta fejezni azt, a mi benne líra s Rousseaunak, ennek a lirizmussal eltelt léleknek lírája a „Vallomások” tizenkét könyve.

A ép ezért érdekel és izgat még ma is, mert nemcsak írót, gondolkodót látunk benne, a ki jelentékeny pontokon meghatározta egy évszázadra az emberiség gondolkodását, hanem embert is, a legemberebb ember egyikét.

Hogy – formailag – ebben is sok a költészet, az csak a distingválni nem tudókat ejti zavarba, mert a lényeg mégis csak átélt dolog s a mi a vallomások tevője körül folyik, való, eleven élet. Kulturánk hiányának éreztük eddig, hogy a XVIII. század franczia szellemének ez a „standard-work”-ja nem volt még meg magyar fordításhoz s ezért örömmel jegyeztük fel, hogy Bogdánffy Ödön lefordította az egész művet s a becsületes igyekezettel készült fordítás két kötetben meg is jelent.