Az új kiegyezés
A magyar és az osztrák kormány tagjai julius 14-én egyelőre befejezték a kiegyezési tárgyalásokat. A kiegyezés még nem kész minden részletében, de a legfontosabb kérdésekben a két kormány már megállapodott.
Az új kiegyezés tartalmáról a „Budapesti Hirlap” ezeket irja:
A két állam vám és kereskedelmi szerződést köt 1917-ig, semmi czélzást az 1917 éven tul következő állapotra ez a szerződés nem tartalmaz.
A szerződés közjogi alapelve az 1868. XXII. 1899 XXX. törvényczikk értelmében az önálló magyar vámterület, a melynek elismerését és érvényre jutását e szerződés minden pontjában megtaláljuk. Így abban a czikkelyben, a mely arról szól, hogy mily módon kötendők a szerződések külföldi államokkal, sok vita volt és ha visszaemlékezünk arra, hogy a svájczi szerződés beczikkelyezése után mily vihar támadt Ausztriában, meg fogjuk érteni, hogy mily jelentősége van a czikkelynek.
A Széll–Körber-féle kiegyezés harmadik czikkelye, a mely ezt a kérdést rendezte, úgy szólott, hogy a szerződéseket a két állam törvényhozásának utólagos jóváhagyása föntartásával a külügyminiszter köti ama megállapodások alapján, a melyeket a két kormány szakminiszterei létesítenek. A most megállapított szerződés ezt a határozatot megfelelő módon módositotta, a szerződés meghatározza azt is, hogy a külállamokkal ily módon létrejött szerződésekhez miképpen viszonylik a másik állam.
A szerződésnek egy pontja a vámtörvény és a vámeljárás egyöntetűségét mondja ki. Egy másik pont a vámkezelésre vonatkozó intézkedéseket tartalmazza, a többi közt azt, hogy a vámkezelést felügyelők utján kölcsönösen ellenörzi mind a két állam.
A tengerhajózás kérdéseit szabályozó szakasz részletes intézkedéseket tartalmaz a tengerészeti hatóságok, a tengeri kikötők használata, a hajózási illetékek és a kereskedelmi zászló dolgában.
Fontosak a vasutakra vonatkozó szakaszok.
Ezek egyike meghatározza, hogy a fővasutak forgalmi szabályzata a két államban egyöntetű alapelvek szerint állapítandó meg.
A vasuti tarifák kérdését szabályozó szakasz Széll-Körber-féle kiegyezés sokat vitatott kilenczedik szakaszát módosítja ugyan, de alapelveiben megtartja; biztosítja tehát a paritásos eljárást, a maximális tarifa megkötését és az átfutó forgalomban való egyenlő elbánást és eltiltja a titkos tarifákat. A szerződés e szakaszai alapján külön mellékszerződést kötnek.
A két állam közt kötendő vám és kereskedelmi szerződés külön intézkedést tartalmaz a konzuli intézményről és a külkereskedelmi statisztikáról.
A legfontosabb szakaszok egyike az indirekt adókról, vagyis a fogyasztási adókról szól, a mely kérdéseket a legutóbbi napok tárgyalása alapján a közvélemény eléggé ismer. E kérdések egyik legfontosabbika a czukorkérdés, még elintézetlen.
A szerződés további szakaszai közt találjuk a mértékrendszerről szóló megállapodást, továbbá egyezményt a magyar és osztrák kereskedők egyenlő elbánásáról, a házalás és vásárlátogatás dolgában, továbbá külön megegyezést a szabadalmak és a védőjegyek dolgában.
Mint a külállamokkal kötött szerződések úgy ez a szerződés is tartalmaz czikkelyt a posta-, táviró- és telefonintéznényekről. Külön szakasz gondoskodok a szerzői jog védelméről. A kereskedelmi és pénzügyi világot érdekli a részvénytársaságok és biztosítási társaságok jogviszonyáról szóló egyezség.
A két kormány ezenfelül a bankokról szóló törvényhozás egyöntetűségére nézve is külön egyezményt vett föl a vám és kereskedelmi szerződésbe.
Igen fontos szakasz az a mely Boszniára tartalmaz intézkedéseket. A külkereskedelmi szerződések előkészítésére és a két állam közt vámkezelési dolgokban esetleg fölmerülhető vitás kérdések elintézésére szolgál az a határozat, a mely a vámkonferenczia intézményét állandósítja.
A szerződés egyik pontja végül a szerződés tartalmát tiz évben állapítja meg.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!