A mult évben óriási feltűnést keltett Amerikában egy irányregény, Upton Sinclair munkája, melynek éle a chicagói húsgyárak ellen irányult. Borzalmas színekkel írta le azt a rettentő lelkiismeretlenséget, a melylyel a legfontosabb élelmiszereket kezelik , a szennyet , a rondaságot, a munkások testi épségével és életével nem törődést , a mely a hús-trösztök gyáraiban divatozik s a melylyel a sokat emlegetett amerikai milliomosok egy része vagyonát szerzi.

A regényről akkor sokat írt az európai kontinens sajtója is, Amerikában pedig nagy lett a hatása alatt a megdöbbenés. Az emberek rémülten látták, hogy készül az a sok hentesárú, húskonzerv stb.., a mit jó étvágygyal fogyasztottak eddig.

A népgyűléseken forradalmi hangok emelkedtek a plutokraták ellen, a parlament s a hatóságok intézkedéseken törték a fejüket. A gyárosok az első pillanatban megijedtek egy kicsit , aztán csakhamar újabb szenzácziók támadtak s a dolgok folynak tovább is , mint eddig.

Upton Sinclair regényét most magyar fordításban adta ki, az eredeti „Jungkle” czímet nem épen találóan „A posvány „-ra fordítva, Baross Károlyné. Ránk, a kik nem Chikágóból szerezzük be a sonkát és kolbászt, nem hat olyan szenzációsan a regény, mint az amerikaiakra , mi más tanulságot keresünk benne: az amerikai munkásviszonyok jellemzését, a mely már csak azért is érdekel , mert sok ezer honfitársunk él odaát a tengeren túl hasonló sorsban.

A kép , amelyet így kapunk , nagyon sötét, szinte vígasztalan s ha sok tekintetben tendencziózusan van is rajzolva , elég komor perspektívát tár azok elé, a kik ezrével vándorolnak ki Amerikába. Ha Sinclair regényének magyar fordítása csak egyet is itt tudna marasztalni közülünk, már azzal is hasznos szolgálatot tenne.