1827-1906.

Minden előzmény nélkül, betegség vagy szenvedés előkészítő híre nélkül sujt le a legnagyobb művészek egyikének halálhíre. Zichy Mihály az orosz czárok világhírű festőkrónikása, a magyar szabadságvágy hatalmas erejű illlusztrátora Pétervárott, a hol állandóan élt, márczius 1-én hirtelen meghalt.

Kivételes nagyságú egyénisége számára talán nem volt váratlan a halál, de a magyar művészetnek mérhetetlen vesztesége ennek a nagy gondolkodó embernek és művésznek az elmulása.

Jelentőségét egész mivoltában méltatni, élete munkáját méltóképen bemutatni nem engedi a kései idő: a halálhír lapunk zártakor érkezett, elodázván krónikás kötelességünk teljesítését a jövő számára.

Mert elegendőkép nem lehet méltatni Zichy Mihályt, a ki a „külföld magyarjai” között páratlan példát adott egész életével: idegenbe szakadva is, mint valami üstökös, újra meg újra visszatért lelkében hazájához, hogy itt hintse el azt a dicsőséges fényt, a melylyel idegenben elárasztották.