Ausztria gazdasági önzése
Ha egy ország évekig tartó válságot élt át: a teljes kibontakozás munkája se történhetik meg pillanatok alatt.
A rendkívüli helyzet halomba gyűjti a szokatlan és kényszerű intézkedéseket, a melyek azután még egy ideig sok munkát adnak, míg helyükben az állapotok természetes rendje és rendelkezése érvényesül.
És ezúttal a hosszú válság végén nem is a régi állapotok visszaállításáról, hanem az új rendnek az életbeléptetéséről van szó a politikai helyzet egészterületén, nemcsak romoknak és törmelékeknek eltakarításáról, hanem jogi berendezkedésünk épületének megujításáról, alkotmányos biztosítékának megerősítéséről és megszaporításáról.
El lehettünk tehát készülve arra, hogy ennek a munkának a lefolyása a mi sajátos államjogi helyzetünk mellett zavartalan és minden akadály nélkül haladó nem lesz.
Ausztriában mindig gyűlölködve és palástolhatatlan féltékenységgel néztek minden olyan törekvést, a mely a magyar államiság közjogi teljességének irányába munkált és vezető magyar politikusok munkájának és erélyének nagyon jelentékeny része e gyűlölködés és féltékenység leküzdésében vagy megzabolázásában kopott el.
A magyar államiság teljes érvényesülése ellen folyó históriai osztrák törekvés két érdek forrásából táplálkozik.
Az egyik érdek mindig nagyhatalmi tekintély palástjába burkolózva jelentkezik. Ebben a palástban azonban az összbirodalmi szellem ezerfejű sárkánya rejtőzködik, s melynek hasztalan vágták le kilencszáz fejét, legalább száz van még neki.
Az osztrák politikusok egy része, még pedig magas összeköttetéseinél fogva igen erős számításba veendő része lelkében mindmáig nem tudott megbarátkozni azzal a helyzettel, a melyet Ausztria és Magyarország között Deák Ferencz nagy alkotása teremtett. Ezek fanatikusai az egy Ausztria eszméjének, a mely az önálló Magyarországot komolyan elismerni egyszerűen – képtelen. Ez a szellem az alkotmányos élet levegőjében munkaképességében erősen megbénult, lappangásra volt kényszerítve; de a közelmúlt sötét korszakában bátorságra kapott és bizonyára fáradságba fog kerülni, míg vissza lehet kergetni az odújába.
Nem is évtizedeken, hanem évszázadokon át Magyarország minden esztendőben sok száz meg száz millióval adózott az osztrák iparnak, az osztrák kereskedelemnek és az osztrák kapzsiságnak, a melyet a vámközösség megóvott minden más idegen versenytárstól. Ilyen körülmények között nagyon érthető, ha az osztrák ipar és kereskedelem, szóval a gazdasági érdekeltség óriási tábora hajlandó az ördöggel és a pokollal is szövetkezni, hogy ez a nekik ideális állapot valamiképen véget ne érjen.
Az önálló vámterület nemcsak a föltétlenül óriási módon föllendülő magyar ipar konkurencziáját állítaná eléjük.
De a vámtételek dolgában való független rendelkezés megszüntetné kiváltságos helyzetüket a külföld iparos államainak versenyével szemben is. Ez a magyarázata annak, hogy a hányszor a gazdasági kérdések napirendre kerülnek, valóságos idegesség szállja meg az osztrák politikusokat és nem riadnak vissza olyan álláspont elfoglalásától sem, a melyet semmiféle törvény és semmiféle jog se támogat.
Ezeknek az érdekeknek szomorú szövetségese az osztrák külpolitika tehetetlensége.
A külpolitika modern hivatása az manapság, hogy a nemzetek termelésének piaczot szerezzen. Minthogy azonban az osztrák külpolitika, a mely fájdalom, a mienk is lenne, tehetetlenségében erre képtelen, minden erejével azon van, hogy gyarmatok helyett Magyarország gyarmati kiszolgáltatásával kárpótolja az osztrák ipart és kereskedelmet. Ezért borzasztó veszedelem reánk és ezért átok rajtunk a külpolitika mostani vezetőinek gyöngesége és henye tehetetlensége.
És ez magyarázza azt is, hogy máris összeütközések akadályai zudulnak az alkotmányos új kormány útjába. De erős a bizalmunk, hogy ezek az akadályok le fognak győzetni, mert tapasztalhattuk, hogy nincs olyan erő, a melyen az összetartó nemzet egységes akarata diadalt aratni ne tudna.
A nemzet pedig most oly egységes, mint a milyen évtizedek óta nem volt és mert megismerte, hogy ebben mekkora ereje él, bizonyára nem fog a maga meggyöngítésére törekedni.
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!