Lénárd Fülöp előadása a Nobel-dij átvétele alkalmából

Lénárd Fülöp hazánkfia a „Nobel”-díj átvétele alkalmából „A kathodsugarakról” tartott előadást s az most külön is megjelent német nyelven.

A kathodsugarak kutatása volt a megindítója annak a nagy fejlődésnek az elektromosság terén, mely a Röntgen-sugarak, a rádium felfedezéséhez és az elektron címélethez vezetett, és Lénárd is ezen a téren végzett munkái által lett világhirűvé. Azért is érdekes, hogy vélekedik ma a saját és a mások eredményeiről.

Ebben a tekintetben talán kissé elfogult a nézete, de mindenesetre a legilletékesebb vélemények egyike az övé; miért is jövő számunkban közölni fogjuk az előadást egész terjedelmében, addig is felhívjuk rá olvasóink figyelmét.

A gyakorlati fotografozás

F. Schmidt: „A gyakorlati fotografozás kézikönyve” czímű munkának második kiadása jelent meg a Természettudományi Társulat kiadásában. A hasznos munkát Csopey Lázsló fordította és az eredetivel Wartha Vincze hasonlította össze.

Az első magyar kiadás megjelenése óta – a mi kilencz év előtt volt – Schmidt tanár 1900-ban „Photographisches Vademecum für Anfänger” czímű kis könyvet is írt, a Természettudományi Társulat kérésére Schmidt a „Vademecum”-ot beleolvasztotta e kézkönyvébe s így a magyar kiadás ezzel teljesebb az eredetinél.

A photographia művészetének és technikájának nagy fejlődése iránt a photographálók sokaságának érdeklődése oly nagy, hogy ilyen irányú munka irodalmunkban igazán hézagot pótló, mert ebben a photographia történeti fejlődésének dátumain kezdve az eszközök és eljárások ismertetésén át egész az irodalmi útmutatóig minden kérdésre nézve felvilágosítást nyerhet az olvasó. Így különösen az objectivek és lemezek tulajdonságai meg a megvilágosítás kérdése vannak oly részletesen tárgyalva, hogy minden esetre teljes útbaigazítást adhatnak.

Két hazai kiváló amateurünk két képe különös érdekes ad a könyvnek. Az egyik báró Eötvös Loránd havasi tájképe holdvilágnál, melyen a Monte Cristallo gyönyörű képe látható 11/2 órai expositióval; a másik Schuller Alajos stereoskop-felvétele, mely a Croda Rossát mutatja a Knollkopf csúcsáról. Kár, hogy ezek mellé még hazai tárgyú képeket is nem csatolt a fordító vagy a kiadó.

Melegen ajánljuk az érdeklődő közönség figyelmébe ezt a jó munkát.

Seismonomia

„Seismonomia” czím alatt Kövesligethy Radó egyetemi tanár, a nemzetközi földrengési bizottság főtitkára, a Rómában tartott congressus tiszteletére latin nyelven a földrengések elméletére és feldolgozására vonatkozó számításait összefoglalta s a földrengési szövetség hivatalos kiadványából különnyomatként könyvalakban is kiadta.

Érdekes ellentét, hogy a legmodernebb tudományág az ózdi tudományos nyelv köntösében jelenik meg, de egyúttal a szerző rendkívüli nyelvbeli tehetségeinek is kiváló bizonysága ez. Szerencsére azok is használhatják a munkát, a kik a latin nyelvben nem annyira járatosak, mint a szerző, mert a mathematikai formulák nemzetközi nyelve érthetővé teszi nekik az egészet.

A könyv magában foglalja a Földben elterjedő rengések hullámainak terjedésére, sebességére és fészkére vonatkozó vizsgálatokat, melyek lehetővé teszik a több helyen észlelet rengésekből annak keletkezési helyét és a fészket kiszámítani, azzal a közelítéssel és valószínűséggel, a melylyel azt a mai ismereteink megengedik. Örömmel kell konstatálnunk, hogy ez érdekes tudomány kiművelsében Kövesligethy a külföldön is elsőrendű szerepet visz, nálunk pedig e téren iskolát teremt.