Deczember 11-én Francziaországra nagy nap virradt, a mely úgy lehet, hogy elhatározó befolyással lesz a harmadik köztársaság jövendő sorsára. E napon történt meg ugyanis a szakítás az egyház és az állam közt, még pedig nem oly békésen, mint a hogy azt a kormány várta és várhatta. A pápa egészen aggresszív álláspontra helyezkedett s mint négy hónappal ezelőtt, egyházi átok alá vetette azokat az egyházközségeket, a melyek az 1905. deczember 9-iki franczia szétválasztó törvény alapján alakulnának, úgy most megtiltotta azt, hogy a papok meghajoljanak az 1881. évi általános egyesületi törvény előtt, azaz engedélyt kérjenek a polgári hatóságtól arra, hogy a templomokban istentiszteleteket tarthassanak.

Briand közoktatásügyi miniszter a prefektusokat már egy hét előtt utasításokkal látta el, hogy mit tegyenek deczember 11-dike után. Azt mondta, hogy a templomokat hagyják nyitva, s istentiszteletek is legyenek tarthatók, ha a papok egy és mindenkorra bejelentették a rendőrségnek az istentisztelet rendjét. Több egyházfejedelem, többek közt Lecot, a békés hajlamú bordeauxi érsek, már utasitotta a papságát, hogy vessék alá magukat ennek a rendelkezésnek, mert ez nem a szétválasztási törvényen, hanem egy régebbi törvényen alapszik, t. i. az 1881. évi egyesületi törvényen.