Dr. Behring bejelentette a párisi orvos-kongresszusnak, hogy feltalálta a tüdővésznek ellenszerét. Biztos ovosságot, a mely gyógyít, s a mely visszaadja a beteget az életnek akkor is, a mikor a kór már teljesen elhatalmasodott. De bejelentette azt is, hogy az orvosságot titokban tartja mindaddig, a míg általa meg nem gazdagodott.

Hogy be fog-e válni az orvosság, azt rövidesen ki fogja deríteni az idő és a tapasztalás. Mert kisérletezésekre szivesen ád orvosszert kollégáinak a feltaláló. De hogy erkölcsileg helyes-e a tudós professzor eljárása, midőn találmánya révén meggazdagodni vágyik, az már most is megitélés tárgyát képezheti.

S úgy tetszik nekünk, hogy a tudományos pálya férfia csak addig számíthat foglalkozása révén a köztiszteletre, a mig ingyen méri az igazságokat. Ez a felfogás nem egészen demokratikus ugyan, de a tudomány egyáltalán nem demokratikus. Plato egyenesen félti a tudományt a demokraczia haladásától, mert annak szelleme egyenlősíteni akar, a tudományt pedig csak a kiválóságok vihetik előre.

S minden nagy tudós és előkelő szellem bizonyos határokig a szellemi arisztokrácziát képviseli. A nagy mathematikus, mikor kijebb tolja a gondolkodásának határait, a bölcsész, ki új alapokra fekteti az emberi megismerést, a fizikus, ki új törvényeket állapít meg, nemcsak hogy a közkatona sorába nem helyezhető, hanem egyenesen a nagy hódító hadvezérek közé tartozik, a kiknek létök kizárja a demokratikus megitélést.

Valaha azt mondották, „Galenus dat opes”, Galenus kincsekkel halmozza el a maga tanitványait. De akkor egyszerűen mesterség volt az orvoslás. A ki a gyógyítást mesterség-szerűleg űzi, az ma is gyűjthet általa vagyont. De azok a tudós orvosok, a kik laboratoriumaikba zárkózva új igazságok után kutatnak, nem igen látják felfedezéseiknek anyagi sikerét.

Ők az emberiségnek nagy jótevői. Nagyobbak, mint azok a milliárdosok, kik fejedelmi vagyonokat fordítanak a szegények gyámolítására. Behring tanár úgy gondolta, hogy ő egyesítheti személyében mind a kettőt, jótevője lehet az emberiségnek is, s vagyont gyűjthet a saját maga számára is. Így azonban egyik czélt se éri el teljesen.

Legföljebb azokhoz az amerikai kartell csinálókhoz lesz hasonlatossá, a kik száz milliókkal sarczolják meg a közönséget, aztán egy vagy két milliót templomok és iskolák építésére ajánlanak fel.