A mi a legújabb kihallgatásokról a nyilvánosságra kiszivárgott, az nem sok, mert a kihallgatott politikai férfiak kötelességüknek ismerték a titoktartást. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a kihallgatott szabadelvűpárti politikusok, mind annak a nézetnek adtak kifejezést, hogy a szövetkezett ellenzéki pártok feladata egy koalicziós kormány megalakítása és pedig oly programm alapján, melyet a király is elfogadhat.

Ha csakugyan koalicziós kormány alakítására kerül a sor, ez üres kézzel nem jöhet. De viszont szükség van a függetlenségi párt önmérsékletére is; ezt a pártnak vezető férfiai is egyre hangoztatják.
A márcizus 4-én, 5-én és 7-én lefolyt kihallgatások ugyan kevés kilátással biztatnak a katonai ügyekben való engedmények terén, s a magyar vezényszó behozatalába az uralkodó ez idő szerint beleegyezni nem fog.

A politikai helyzet kényszerűsége azonban arra utal, hogy a korona és a koalicziós pártok igyekezzenek megállapodni oly közös alapban, melyen koalicziós kormány alakítása lehetővé válik, mert valamennyi kihallgatott politikus úgy nyilatkozott hogy a választások által előidézett helyzet koalicziós kormány alakítását követeli.