Az olasz vasutak államositása
Az olasz képviselőház egyik legutóbbi ülésén Tedesco és Luzzati miniszterek az olasz vasutaknak állami üzembe való vételéről szóló törvényjavaslatot terjesztettek be.
A tervezet szerint az állam a földközi, sziciliai és adriai vonalhálózatokat fogja átvenni, kivéve a Déli vasut-társaságnak engedélyezett vonalakat.
Az állami vasuthálózat 10,360 kilométer hosszu lesz, a déli 2050 kilométer.
Az állami hálózatnak autonom igazgatása és saját költségvetése lesz. Külön óvintézkedésekkel azon lesznek, hogy az uj igazgatási politikai áramlatoktól és pénzügyi katasztrófáktól megóvják. Tiz év mulva az állam – miután körülbelül ½ milliárddal gondoskodni fog a földközi, sziciliai és adriai vasut felszámolásáról – további ½ milliárdot arra fog forditani, hogy saját hálózatán rendezett viszonyokat teremtsen, és hogy a kellő anyaggal és szükséges eszközökkel ellássa. Ezt a nagy, egy milliárdnyi kiadást fedezni fogják, anélkül, hogy járadékmisszióhoz folyamodnának.
A törvényjavaslat a vasuti személyzetnek ugy gazdasági, mint erkölcsi helyzetén lényegesen javit.
Érdekükben külön tanácsokat szervez, szintugy egy főtanácsot, amelyeknek tagjai a személyzetből lesznek választandók. Aztán egy kötelező választott biróságot statuál, amelynek tagjai egyenlő arányban az államvasutak igazgatóságának képviselőiből és a személyzetből állanak. Ennek a választott biróságnak tagjai még egy államtanácsos, mint elnök, a semmitőszék egy birája és a számvevőszék egy tanácsosa, akiket a kollégium szabadon választ. Végül pedig külön személyzeti szabályzatot is fognak statuálni, hogy a vasuti szolgálat folytonossága biztosíttassék.
Meg kell jegyeznünk, hogy az olasz „vasut-államositás” alatt egész más valamit kell értenünk, mint a nálunk történtek alatt értünk.
Hogyha nálunk vasut-államosításról van szó, akkor ez alatt azt értjük, hogy az állam az illető vasutakat beváltja vagy szabad kézből megveszi. Olaszországban államositás annyit jelent, hogy az állam csupán az üzemet veszi át. A három nagy vasuthálózat, a földközi tengeri, az adriai és a sziciliai vasuti hálózat amugy is állami tulajdont képeznek, azokat nem kell előbb megvenni, csakhogy most ezek a vasutak három társaságnak bérbe vannak adva. Az államositás tehát abban fog állani, hogy a bérleti szerződések lejárta után az állam saját üzemébe veszi át a vasutakat, amiből az üzemnek lényeges javulását várják.
Az állam ugyanis körülbelül 500 millió lirával tartozik a két nagy üzemtársaságnak: az Adriaticának és a Mediterraneának. Ez a tartozás részben bérelőlegekből, részben pedig beruházásokból keletkezett, amelyeket az üzemtársaságok létesítettek. Abban a pillanatban, amint megszünik működésük, az állam kell, hogy kifizesse követelésüket. Továbbá az olasz vasutak nem maradhatnak meg jelenlegi állapotukban. Kettős vágányokat kell építeni, az állomásokat meg kell nagyobbitani és a kocsianyagot is szaporitani kell. Mindez együttvéve 500 millió lirába fog kerülni, amelyet 10 évre osztanak fel.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!