Ezen kérdésen nem sokan szoktak gondolkozni, mert az emberek nagyobb része nem szokta keresni az egyes megfigyelések közti kapcsolatot s a bennük rejlő törvényszerűséget, ha még oly gyakran ütközik is szemükbe.

Ha feltünik is, hogy a viz egyszer kéknek, máskor zöldnek, feketének, szürkének látszik, stb. megelégszenek a felületes megfigyeléssel s még ezt sem teszik meg pontosan. Hányan veszik pl. észre, hogy ugyanannak a tónak a vize egész más szinű, ha a tó közepéről, s más, ha partjáról nézzük.

A zürichi tó vize például szép időben kéknek látszik a felületes szemlélő előtt, holott a legkékebb ég mellett sem kék, hanem zöld. A genfi tó vize ellenben derült, vagy borús ég mellett is egyaránt kéknek látszik s csakugyan kék is.

Vannak azonban helyek, a honnan nézve zöldnek tetszik, különösen jobbpartja s nyugati része felé. Itt ugyanis dombok és sik vidék veszik körül, míg a hol magas hegyek emelkednek a partján, ott mélyebb a vize s egyúttal kékebb is.

Ez utóbbi megfigyelés két egymás mellett álló tüneményt mutat fel: a kék szín a mély vizzel, a zöld szín a sekély vizzel jár együtt. De ez nem jelenti azt, hogy azért kék a viz, mert mély, - hiszen van igen mély viz, a mely zöldnek látszik.

A kérdéssel sokat foglalkoznak a tudósok is. Egy Forel nevű svájczi tudós, a ki igen alaposan tanulmányozta a genfi tavat a természettudomány minden szempontjából, azt mondja, hogy a viz eredeti szine kék s ha zöldnek látszik néha, ennek a benne levő szerves anyagok az okai.

Ebből az következik, hogy a kék viz egyúttal tisztább is s így a benne fürdőknek nemcsak kellemesebb, hanem egészségesebb is. Általánosan ismert tény, hogy a glecser-tavak vize, a melybe legkevésbbé vegyülnek egyéb anyagok, a legtöbb esetben kékes szinű, sőt néha egészen sötétkék.

Ámde ismét feltünő, hogy oly nagy tavak vize, a melybe jelentékeny folyók tisztátalan városi csatornák, stb. keverednek, mégis meglehetősen kéknek látszik. Ennek oka alighanem a nap, a mely a viz felületéről folytonosan nagy tömegeket elpárologtat s ezekkel együtt a vizbe keveredett tisztátalanságokat is eltávolítja.

A partok mellett, a hol sekélyebb a viz, a szennyes anyagok ez eltávolítása lassabban és tökéletlenebbűl megy végbe. Ezért a fürdőzők jól teszik, ha csónakkal eltávolodnak a parttól s úgy fürödnek ott, a hol tisztább a viz.

Ha azonban a tiszte, minden idegen alkatrésztől mentes viznek csakugyan van szine, akkor a pohárban levő viznek is szinesnek kellene lennie, a mi ellenmondásnak látszik midnennapi tapasztalatainkkal szemben. A fődolog azonban az, hogy a kisérletet ne nagyon kis mennyiségű vizzel tegyük s a fényt engedjük jól keresztül menni rajta.

Már Bunsennek sikerült egy két méter hosszú, vizzel telt csőben kéknek mutatni fel a vizet. Ha tehát igaz, hogy csak egyedül a fény határozza meg a viz szinét, akkor szinváltozásai a viztől keresztülbocsátott, vagy visszavert fénysugarak szinétől függnek.