A Magyar Tud. Akadémia régészeti bizottsága megbizásából irta dr. Szendrei János

Nemzeti viseletünk muljával régészeti tudományunk megalapítója, Rómer Flóris óta többen foglalkoztak már és nevezetes eredményeket is értek el, de a dolog természete szerint még mindig tág tér nyilik a további kutatásoknak.

Dr. Szendrei János is régóta foglalkozván a magyar nemzeti viselet történetére vonatkozó anyag gyűjtésével, ennek eredményét fenti czím alatt most megjelent kötetében ismerteti s 512 olyan emléket tárgyal, a melyek eddig vagy egészen ismeretlenek voltak, vagy viselet-történeti szempontból kellő méltatásban nem részesültek.

A magyar viselet eredetét Ázsia ősnépei között és általában keleten kell keresnünk; különösen a perzsa-tatár viselet az, a mely szoros összefüggésben van a magyarral. Az említett viselet pedig két irányból hatolt be Európában: a Kaukázuson át, déli Oroszországon és Lengyelországon keresztül hazánk területére, aztán pedig Kis-Ázsián és a Balkán félszigeten át a törökök hódító hadjáratai nyomán.

Ezért van az, hogy a középkori orosz és lengyel öltözet jóformán azonos a magyarral s hogy a XVII. század első felében a török spahik öltözete csupán turbán által különbözött az akkori magyar könnyű lovasság ruházatától, sőt korábban még a magyaroknál is széltére találunk turbánt.

Egyébiránt az Ázsiából hozott ősmagyar viselet századok folyamán szakadatlanul ki volt téve különféle idegen hatásoknak. Például a vezérek korában a bizánczi, Szent István idejétől kezdve a német, - Nagy Lajos korában az olasz befolyás érvényesült kisebb, vagy nagyobb mértékben.

Mindezekre nézve igen sok adatot sorol fel Szendrei és 174 szövegközi képet és hat szinezett képtáblát is közöl. A 223 oldalra terjedő nagy negyedrét alakú díszművet a Franklin-Társulat nyomdája igen szépen állította ki s a Magyar Tud. Akadémia adta ki, ára 12 korona.