A több óráig tartó vitában gróf Apponyi Albert azt inditványozta, hogy a hevesmegyei fölirat tárgyalása kapcsán mondja ki a Ház, hogy egy nem parlamenti kormánytól a kormányzásra szükséges eszközöket megtagadja. Abban az esetben, ha a kinevezendő ügyvezető kormány mégis adót szedne és fizetéseket teljesítene, a további lépés az volna, hogy ennek az ügyvezető kormánynak megtiltatnék, a közös költségek kiutalása.

Andrássy Gyula ellenben azt vitatta, hogy nem lehet fellépni egy még ki nem nevezett kormány s ennek még el nem követett cselekményei ellen. Hangoztatta, hogy a király kormánykinevezési joga feltétlen, s csak az esetben válik nem alkotmányossá valamely kormány, ha a parlament leszavazza s az mégis helyén marad.

Bár nem tagadható, hogy a parlamenti többség és a korona közt az alkotmányos ellentét tényleg megvan, de ez egyelőre gróf Andrássy mérséklő befolyása következtében nem öltött oly mérges jelleget, hogy békés kiegyenlítésének reményéről is le kellene mondania. Parlamenti, vagyis a többség soraiból alakítandó és erre támaszkodó kormány kinevezését azonban ez idő szerint senki sem reméli.