Dtum
Login with Facebookk
1905 | Július

Állatok beszéde

Az emberek az állatokkal való naponkénti érintkezésben rég meggyőződtek arról, hogy az állatoknak is van oly képességük, melylyel egymás közt érzéseiket és cselekvéseiket megértetik, s a mely ilyenformán oly szerepet játszik az állatvilágban, mint az emberi nemnél a beszéd.

Mindenki tudja, hogy az emlős állatok közt mit jelent pl. a ló nyerítése, a tehén bőgése, a kutya ugatása, stb. Az emlősök mellett a madárvilágnak is megvan az a megértető képessége, melyet állati beszédnek nevezhetnénk.

A kakas tyúkjainak, a tyúk csibéinek bizonyos hangokkal jelzi a közelgő veszélyt, s megfigyelve a madarak életmódját, szokásaikat, észreveszszük, hogy ők is óvják egymást, kérnek, hizelegnek, stb.

De ez a közlő-képesség sokkal jobban ki van fejlődve a rovaroknál, a mire nézve igen közelfekvő példa a hangyák élete. A ki megfigyeli az apró állatkákat, igazat fog adni Büchner német természettudósnak, ki ezen a téren a tudomány számára igen érdekes dolgokat derített ki.

Büchner többek közt azt mondja a hangyákról, hogy bizonyos hangokkal, de főleg érzékeny csápjaikkal beszélnek, s így többek közt, ha két hangya találkozik, mozgékony csápjaik összedörzsölésével közlik mondanivalójukat.

Mindezt számos példával bizonyítja.

Tudvalevőleg a hangyáknak a hangyabolytól számtalan irányban vezető, meghatározott utaik vannak. Ha ezen utak egyikére az ember valami kis akadályt helyez, az első odaérkező hangya meghökken, megfordul és csápjával a legközelebb útjába jövő hangyát megérinti.

Ez is megfordul, aztán nemsokára többen jönnek vissza, melyek közül egyesek új mellékutakat keresnek, aztán megviszik a hirt, s erre a többi hangya ezt az új mellékutat használja.

Ha egy hangya hernyóra talál, melylyel nem bir megbirkózni, rögtön segitséget hoz magának. Hogy csápjaikon kivül bizonyos hangokkal is megértetik egymást, mutatja az a tény, hogy a hangyabolyt fenyegető veszélykor az egész hangyasereg egyszerre értesül a veszélyről.

Rajtuk kivül a méheknek is van ily közlő-képességük. De Fravicset franczia tudós szerint, ha egy méh kellemes ujsággal jön, a többiek ezt hamar megtudják és az egész kas rajzani kezd. A kas bejáratánál levő méhek, az u. n. őrök, ha valami veszélyt éreznek, ezt is hamar közlik, s a méhek ilyenkor szúrásra készen röpködnek ide-oda.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98