Szimmetrikus ábécze

1905 | Január

A mai írás- és nyomtatás-mód s a használatban levő írásjelek történetileg fejlődtek ki és évszázadokon kereszül alakultak, módosultak, a míg ma használatos alakjukat nyerték. De mégsem mondhatók tökéleteseknek minden tekintetben. Számos kisérlet történt már régóta, hogy a meglevő ábéczé hibáin, hiányain javítsanak, vagy új, alkalmasabb ábéczét állítsanak elő, de eddigelé e kiséletek nem sok eredményre vezettek.

Most egy hazánkfia, Komáromy Mihály budapesti ügyvéd, ki már eddig is több czélszerű és jól bevált találmánynyal tette ismeretessé a nevét, egész új és kétségtelenűl érdekes ábéczét ajánl az eddigiek helyébe. A czél, melyet ezzel el akar érni: egy oly ábéczé, a mely a mostaninál jobban felel meg a sokszorosítás szükségleteinek, a melyet egyaránt használhatni minden nyelvre s a mely egyszerűbb s így könynyebben is megtanulható az eddiginél.
Okoskodásában a szimmetria törvényéből indul ki, a mely a természetnek minden alkotásában s az emberi kéz műveiben is érvényesül.

Ezt a törvényt akarja érvényesíteni Komáromy úr az általa összeállított új ábéczében, melyet ép ezért nevez szimmetrikus ábéczének. Alapúl a görög irást veszi, melynek kis betűi ugyan nem voltak szimmetrikusak, de nagy betűi igen. Ezen az alapon a következő szempontok szerint szerkesztette meg új ábéczéjét:

1. Azok a betűk, melyek mostani irásunkban is szimmetrikusak, megmaradnak továbbra is. Ilyen betű tizenegy van a mi ábéczénkben. (H, I, N, O, stb.)

2. Néhány betű csekély módosítással szimmetrikussá tehető; ilyenek az: e, é, B, F, g, j, ü, stb. betűk.

3. Néhány betű kettőzés utján tétetik szimmetrikussá; ezek közé tartoznak az A, c, M, r, stb.

4. Azon betűket, a melyeket e módok egyikén sem lehet szimmetrikussá s így a Komáromy-féle ábéczébe illővé tenni, ő kiküszöböli s helyükbe a megfelelő görög nagy betűt alkalmazza. Így a d helyett deltát, a k helyett kappát, stb.

5. Az úgynevezett kettős betűket, vagyis azokat, a melyeket ma több latin betű összetételével fejezünk ki (cs, gy, ly, ny, stb.) a Komáromy-féle szimmetrikus ábéczé úgy fejezi ki, hogy a megfelelő gyökbetűbe pontot tesz; például a cs úgy áll elő, hogy pontot teszünk a c-be.

Komáromy úr véleménye szerint ez a ábéczé igen egyszerű és könnyen megtanulható. S e mellett nem egészen mondvacsinált dolog, mint az efféle ujitások lenni szoktak, hanem a meglevő s használatban levő betűkből, a szükséges változtatásokkal állítja elő az újakat.

Kézírásra ez az ábéczé természetesen nem használható; Komáromy úrnak nem is irni való ábéczé lebegett a szeme előtt, hanem oly nyomtatásra való betűrendszer, a melylyel sokkal egyszerűbben s könnyebben lehet bánni.

Komáromy úr a szimmetrikus ábéczé mibenlétéről s előnyeiről nagyobb terjedelmű munkát irt, mely nemsokára meg fog jelenni nemcsak magyarúl, hanem idegen nyelveken is. E fejtegetéseiben, melyek kéziratát áttanulmányozás végett rendelkezésünkre bocsátotta, az általa feltalált szimmetrikus betűrendszer előnyeit ezekben foglalja össze:

A szimmetrikus irásjegyek változhatatlan jellegűek, vagyis már alakjuknál s összeszerkesztésük módjánál fogva sem lesznek oly változásoknak alávetve, mint a mi latin betűink, melyek tudvalevőleg az évszázadok folyamán oly módosulásokon mentek át, hogy pl. a könyvnyomtatás kezdőkorából való könyvet, a ki nem ért hozzá, csak nagy nehezen tudja elolvasni. A magán-sokszorosítás kérdése, a melynek a gyakorlati életben nagy fontossága van, megoldást nyer a szimmetrikus betük révén.

A szimmetrikus betűkkel készült nyomtatványt hibátlanul olvashatja el az is, a ki nem ért azon a nyelven, a melyen irva van. E betűk egyenes és fordított helyzetben egyformák, a velük nyomtatott szöveget tehát könnyű elolvasni egyenes vagy fordított helyzetben, sőt visszájáról is. A mai betűkkel ezeket az előnyöket nem lehet elérni, de még egyéb tekintetben is fölötte állanak a maiaknak a szimmetrikus betük: szebb, olcsóbb és tömörebb nyomtatást adnak, szedésük nem oly fáradságos és egészségrontó, megkönnyitik az olvasás tanítását, lehetségessé teszik a nyelvtanulást pusztán könyvből.

A tökéletes fonetikus irást is inkább lehet a szimmetrikus ábéczé elfogadásával megvalósítani. E mellett sokkal gazdaságosabb; a szimmetrikus betűkkel szedett szöveg kevesebb helyet foglal el s így tetemes megtakarítást lehet ez úton elérni nyomtatási munkában, időben, papírban, betűben, nyomdafestékben, stb. Az így nyomtatott könyvek kisebbek s így a könyvtárakban is kevesebb helyet foglalnak el.

Hogy milyen képe van a szimmetrikus ábéczé szerint nyomtatott szövegnek, annak jellemzésére ideigtatunk néhány ily betűkkel szedett sor a „Hymnusz”-ból és a „Szózat”-ból. Megjegyzendő, hogy a „Szózat” első sora rendes módon, balról jobbra olvasandó, a második jobbról balra, mint a héber irás és így váltakozik tovább is. A legrégibb időben így irtak a görögök s ezt nevezték bustrophedon-irásnak. A „Hymnusz” rendes módon van szedve.