A st.-louisi világkiállitás

Kántor Judit

Részlet a beszámolóból

 

Nagyon megokolt volt az Egyesült államok kormányának az az elhatározása, hogy Louisiana állam megvásárlása jubileuma alkalmából itt, Amerika kereskedelmének középpontjában, rendezték ezt a hatalmas világkiállitást, melyet Louisiana megvásárlása kiállitásának (Louisiana Purchase Exposition) neveztek el.

Az amerikaiak, mint tudjuk, a reklámnak mesterei. De tudnak és mernek nagyot, rendkívülit, szokatlant teremteni is.

Ilyen rendkívüli méretekben és kivitelben tervezték és alkották meg a st.-louisi világkiállitást is, melyet annak a százéves évfordulójára rendeztek, hogy Louisiana államot megvették a francziáktól, potom 15 millió dollárért,melyösszegen ma a városnak nehány középületét se vehetnék meg.

Az egész világot meghívták e nagy sokadalomra, melyet a névnek megfelelően hatalmasnak és igazán világraszólónak rendeztek. Már a méretek is felülhaladtak minden eddigi világkiállitást.

A kiállitás területe 1240 maerikai holdat foglal el, ebből 728 holdat foglalnak el maguk az épületek. A kiállitás költségei 50 millió dollárt (125 millió koronát) emésztettek fel.

A kiállitási területnek nagyban emelte érdekességét és vonzó erejét, hogy a kultúra és az őstermészet ölelkezett egymással. Itt az épületek labyrintusa a legnagyobb művészettel gondozott keretben, amott alig nehány lépésnyire már az őserdőnek legelhagyatottabb táján vezetett át a villamos, mely a kiállitás területét végig behálózta.

A kiállitási terület gócz- és fénypontja volt az Ünnepségek Csarnoka, innen jobbra és balra kiágazott egy-egy oszlopcsarnok, a mely minkétoldalon egy-egy pavillonban végződött.

---

Az Államok Csarnoka a Louisianához tartozó 14 államot jelképezte.A csarnok előtt óriási szökőkút vize buggyant fel, mely a Szabadság Győzelme nevet viselte.

Az Ünnepségek Csarnoka mögött van a Szépművészetek palotája, két szigeten pedig a Tanügyi és Társadalomtudományi palota és a Villamosság és Gépészet Palota. Ezektől balra és jobbra a Bányászat és Metallurgia és a Gépészet nagy palotája.

E négy palota mögött volt más négy óriási épület, a Közlekedés, a Vegyes Ipar, a Kézműipar és a Szabad Művészet kiállitása számára.

A kiállitásnak egyik ritka látványossága volt a Philippini kiállitás, melyet a sziget kormánya rendezett s egy millió dollárnál nagyobb összegbe kerűlt. Primitiv és ingatag vityillókban tanyáztak a félmeztelen alakok és foglalkoztak gyarló házi-iparral. Az ifjabb nemzedél Ádám-kosztümben szaladgált éslábatlankodott a járó-kelők útjában, hogy pár czentért szórakoztassa vagy mulattassa az idegeneket.

Nagy látványosságot képezett az indiánok felvonulása is, kik kifestett arczczal és testtel, felczoczomázott forcsa ruházatban vonultak fel a sétahelyeken.

Egy másik látványosság, az eszkimók tanyája, is érdekes anépszokások kedvelőjére. A tűz és víz romboló hatalmát feltüntető mutatványok borzalmas képét tárják fel ezen elemek féktelenségének.

New Yorktól az Északi sarkig czím alatt szemünk előtt vnul el egy sarki expeditió, plastilkus képekben.

Van itt annyi látni, tanulni való, hogy nem napok, de hetek kellenének mindennek a megtekintésére és a mi nem utolsó dolog, a dollárok jó nagy összegével könnyebbülne meg tárczánk, ha mindent látni akarnánk. Valóban mesék országába illő látvány volt az,mely szemeinket képréztatta, érzékeinket elkábította.