A „Budapesti Szemle” most megjelent januári füzete számos tartalmas közleménynyel kezdi az új évet. Első helyén Jászi Oszkár ismerteti Herbert Spencernek angolul most megjelent önéletrajzát, tanulságos szempontokból vizsgálva a nagy gondolkodó egyéniségét.

Csengeri János a Kisfaludy-társaságban tartott székfoglalóját közli ez után a füzet, melyből bizonyára örömmel tudja meg az irodalom iránt mélyebben érdeklődő közönség, hogy e szorgalmas tudósunk és műfordítónk, befejezvén Aischylos-fordítását, most Euripides drámáinak lefrodítására készűl. A székfoglaló értekezés Euripides „Hippolytos” czímű drámáját taglalja bő fordítási próbákkal.

Mattyasovszky Miklós a magyarországi öröklési szokásokról ir közérdekű czikket. Új regény közlésébe is kezd a füzet: Patapenko orosz iró „A maga emberségéből” czimű Ambrozovics Dezső által fordított regényéből adja az első közleményt.

Kozma Andor „Góbék” czímen mulatságos verses adomát mond el, Ignotus pedig Rosenfeld Móricz New-Yorkban élő, újabban nagy hírre vergődött zsidó-német nyelven iró költőnek egy versét mutatja be jól gördülő fordításában.

Kropf Lajos aktuális tárgyat pendít meg „A házszabály és obstrukczió az angol parlamentben” czímű czikkével, Wlassics Gyula „Kultur-politikai kérdések” czimén polemizál

Herman Ottónak egy a deczemberi számban közölt felszólalásával. A gazdag tartalmú „Értesítő” rovatban számos magyar és külföldi könyv ismertetése egészíti ki a füzet tartalmát. A „Budapesti Szemle” Gyulai Pál szerkesztésében s a Franklin-Társulat kiadásában jelenik meg minden hónap elsején; előfizetési ára félévre 12 korona, egyes szám ára 2 korona.