A kis balkáni államok uralkodói hamar észrevették, hogy a „hatalmas” orosztól hosszú időre nem várhatnak semmit. Miklós montenegrói fejedelem most nem Pétervártól, hanem Olaszországtól, illetőleg vejétől, az olasz királytól várja a segítséget.

A bolgár fejedelem Berlinben és Londonban járt, hogy ott támaszt nyerjen tervei számára s közelebb Párisba és Rómába is el fog látogatni hasonló czélból. Sikerül-e végre elérnie a Maczedónia feletti uralmat és a királyi czímet, ez a jövő kérdése, de hogy ábrándjainak megvalósítását most már első sorban a nyugati hatalmaktól várja, az bizonyos.

Legrosszabbul járt Szerbia, mely a fogcsikorgatva kénytelen nézni, hogyan gyilkolják a bolgár bandák a szerbeket. Maczedóniában s a kerítés mögül szemlélni, hogyan készülnek mások a maczedónaiai zsákmányon megosztozni. Szerbia, mely egészen Oroszország karjaiba vetette volt magát, most teljesen el van szigetelve.