Bercsényi palotája mennyezetdeszkái és falfreskói s a háznak egyéb művészi díszitései szintén nagy műizléssel és fényűzéssel készültek, de már csak maradványaik láthatók. Remek virágfüzéres festett deszkák szegélyezik a mennyezetet s a falakat temperafestéssel ábrázolt madarak és virágok ékitik.

A bomladozó faldiszből és deszkákból egy-eyg darabot magunkkal hoztunk, hogy hirmondóul szolgáljanak és serkentség az arra illetékeseket, hogy siessenek megmentésükkel, a mig nem késő, mert egy-két év alatt minden rommá válhat. Ott helyreállítani és fentartani nagy költséggel is alig lehetséges: hazaszállítva egy Rákóczi- és Bercsényi-terem készűlhet belőlük valamelyik muzeumunkban.

Még kevesebb emlék maradt fenn Thököly és Zrinyi Ilona utolsó lakóhelyén, Kis-Ázsiában, a „Virágok mezején”. Lakóházuk elpusztúlt s csak a romjai vannak meg Karatepe örmény falu határában, az Iszmidi-öböl partvidékén.

1903 őszén bejártuk és megállapítottuk az elfeledett helyet, hol utolsó éveiket élték és meghaltak (1703, 1705-ben) A Karatepén lakó magyar ivadékok (Madsarogluk) kegyelettel őriztek egy ládát, melyről az a hagyomány maradt fenn, hogy az a magyarok vezérének a ládája volt.

Zrinyi Ilona ládája (ha az övé volt) igazi műremek volt a maga nemében. Előlapját gyönyörű faragványok diszitik. A cziprusfák által elválasztott mezőkben öt virágvázából sürűn egymás mellé sorakozó virágok pompáznak karcsú száraikon.

A faragás hasonlit a székely, vagy a kalotaszegi munkákhoz, de a cziprusfák s a virgátartók formái mutatják, hogy keleti munka. (Ezt is elhoztuk s a Magyar Történelmi Társulatnak adtuk; jelenleg Budapesten a Nemzeti Múzeumban őriztetik.)

A Rákóczi-emlékek legkegyeletesebb tárháza ez idő szerint még a konstantinápolyi, illetőleg galata, pérai St. Benoit-kolostor temploma, melyről a kolostor főnöke, páter Lobry kedveskedett nemrég egy szép képfelvétellel. (Engel Gyuláné pérai honfitársunk által küldötte f. é. április elején.)

A kép a templom déli oldalfalát tünteti fel, előtérgen azzal az oldalkápolnával, melyben Rákóczi és társai sírjai vannak. A szélső (jobboldali) ablak alatt áll a falba illesztve Zrinyi Ilon emlékköve, alatta az ő sirja, melyben Rákóczi hamvai is nyugosznak.

A bevakolt ablak vonalában keresztben van elhelyezve Rákóczi Ferencz márvány sirköve s szemben ezzel, a templom főhajójától elválasztó falon, a Bercsényié. A kerek kupola az oltár fölött emelkedik, mely előtt a sírok feküsznek.

Utolsó képünkön a Rákóczi-kápolna belseje látható. Háttérben az oltár, mely előtt jobbra Zrinyi Ilona és Rákóczi Ferencz sirja van, balra pedig a Bercsényiné gróf Csáky Krisztináé, Zrinyi Ilona emléktáblája az ablak alatti falon nem látható, de tisztán kivehető a Rákóczi czímeres sirköve az oltár előtt a földön s a Bercsényinéé a falon, melyet az elpusztúlt régi helyébe a gróf Csáky-család kegyelete nem rég állíttatott.

Megjegyzendő, hogy ezek az emlékkönyvek (a Bercsényi modern emlékkövét kivéve) szintén haza fognak hozatni s a kassai templomban elhelyeztetni, a rodostói (Bercsényi és társai-féle) és az iszmidi (Thököly-féle) sirkövekkel együtt, melyeket Thallóczí 1904 végén Konstantináplyba vitetett s a St. Benoit-templomban deponált, a rodostói és iszmidi hamvakkal együtt.

Ott várják tehát a mi „bujdosóink”reliquiái bujdosásuk utolsó állomásán, a vezérlő fejedelem csontjai mellett a rég otthagyott hazába való visszahozatal idejét.
Szádeczky Lajos