Ez azonban a termelés megdrágítását jelenti, mi a kiviteli iparágakra annál érzékenyebben hat, mivel a félgyártmányokat előállító ipartelepek erős kartellekben állanak vagy syndicatusokat képeznek és nemcsak vevőiknek szabnak gyakran sulyos fizetési feltételeket, hanem még azt az elvet is követelik, hogy gyártmányaikat a külföldön olcsóbban adják el, mint belföldön és így a kiviteliipar külföldi versenytársait erősítik és már ezzel magában lehetővé teszik, hogy a külföldi ipar a világpiacon, sőt részben a belföldi német piacon is a német iparnál olcsóbban adhatja cikkeit. 

Ha az első két hátránynyal, mint a megerősödött protekciós vámrendszer el nem hárítható következményével egyelőre meg kell barátkozni, az utolsó körülményre nézve a vámmentes kikészítési forgalom lehetővé teszi, hogy a német kiviteli ipart ért kár legalább némileg kisebbedjék. 

Azért az uj német vámtarifának a birodalmi gyűlésben megtörtént elfogadása óta a német kiviteli iparban folyton növekvő mozgalom támadt, melynek célja, hogy az eddig is csak elvétve egyes sürgős esetekben kivételesen adott kedvezmény jövőre általánosíttassék és törvényhozásilag oda fejlesztessék, ahogyan ez – akár mint kikészítési eljárás, akár mint vámvisszatérítés – több védővámos ipari államban már megtörtént. 

A felterjesztéshez gyakorlati eseteknek az egyesület által már előzetesen gyűjtött sorozata van mellékelve, melyek mutatják, mily fontos volna némely foglalkozásokra a kikészítési engedély és hogy a német kivitelt eddig is már mennyire terhelte a félgyártmányok és segédanyagok vámja. A példák leginkább a textil- és fémipar, khémiai élvezeti cikkek ipara, a fa- és bőripar köréből vannak véve.