A vasuti sztrájk idején Tisza-Keresztur állomáson Takács István váltóőr is elhagyta helyét. Takácsot ezért, a ki tizennégy esztendeig szolgált, ezelőtt egy hónappal elbocsátották.

Feleségével és négy gyermekével beköltözködött a faluba, a hol végre kapott munkát egy kőbányában, de csak három napig dolgozhatott. A negyedik napon nagy földtömeg rázuhant ésa szerencsétlen ember sérülései következtében teljesen munkaképtelenné lett s családjával együtt nyomoruságba jutott.

Szeptember 7-ikén fölkereste barátját Mizsák György erdőkerülőt s elpanaszolta a baját. Az erdőkerülő, míg Takács beszélt, azzal foglalatoskodott, hogy az erdőben tulságosan elszaporodott rókák pusztítására mérget keverjen.

Takács a méregből ellopott egy jókora adagot. Sietett haza s beleöntötte a tűzhelyen levő fazékba. Másnap reggel a kis házban halva találták az egész családot, apát, anyát s négy kis gyermeküket. A bonczolás kiderítette, hogy mindnyájuk halálát a méreg okozta.

Takács levelet hagyott hátra, a melyben a csendőrségnek azt írja, hogy a nyomor és a kétségbeesés vitte szörnyű cselekedetére.