Királyi vadászatok Gödöllőn

1904 | November

Mikor királyunk Gödöllőn időzik, szabad ideje nagyobb részét vadászattal tölti, annál is inkább, mert összes vadászterületei közt ezt kedveli a legjobban, hol vaddisznó, szarvas és fáczán nagy bőségben van; a király ugyanis főkép erre a három vadra szeret vadászni.

Ha cserkészetre akar menni a király, már hajnalban talpon van és ha az esteli udvari futár fontosabb állami ügyekre vonatkozó iratokat nem hozott, - mely esetben a vadászat akkor mindjárt négy órakor hintóba ül Ő Felsége s úgy megy két fehér, szelíd lovon a kijelölt területre. Néha valamelyik fa mellett óra hosszáig is lesben áll, míg a szarvasfalka megérkezik. Rendesen csak egyszer szokott a szarvasokra lőni, de mindig sikerrel. Ha vaddisznó-vadászat a czél, akkor legtöbbször délután megy ki a király s 80-90 lépés távolságról lő. Megtörténik, hogy a vadkan csak megsebesül s agyarait csattogtatva támadásra készül. Ilyenkor a király szembe megy vele, nyugodtan czéloz s úgy adja meg neki a kegyelemlövést.

Hajtóvadászatok ritkán vannak Gödöllőn s ezekre a ezekre a környékről többen hivatalosak, leginkább báró Podmaniczky Géza, Polner Lajos, Garan Dániel, dr. Tegze Lajos palotaorvos, Nick jószágkormányzó, Spatta csendőrszázados, Tahy főszolgabíró és mások. A meghívók teljesen magyar szövegűek.

Az ilyen vadászatokról egy beavatott az *Az Ujság*-ban néhány érdemes adatot jegyez föl.

A meghívottak s más udvari vendégek a kijelölt vadászterületen előre összegyűlve, rang szerint hosszú vonalban felállva, üdvözlik az érkező királyt, a ki Pettara vadászmester jelentését fogadja. Ezután a főerdőmester felállítja a hajtókat, kiki elfoglalja helyét s megkezdődik a hajtás. Ő Felsége rendesen a fővonalat foglalja el a hajtás közepén a nemsokára minden oldalról hallatszik a puskaropogás, mígnem a kürtszó a hajtás befejezését jelenti.

Ha az ebéd ideje elérkezett, a legközelebbi tisztásra indult a társaság, hol a király rendszerint valamely levágott fatörzsre ül; egy nagyobb kézi kosarat fölfelé fordítanak előtte és ott költi el hideg sültből, kevés borból álló egyszerű ebédjét, majd ha a szakács is kint van mozgó konyhájával az erdőn, fekete kávét iszik. Ebéd után élénken társalog szomszédjaival és szivarra gyújt. Vadászat után a vad-felterítés következik. Ez az udvari vadászok és erdővédek munkája, ekkor tudják meg a társaság tagjai, hogy ki mennyit lőtt. A szemle végeztével Ő Felsége udvari fogaton távozik. Az elejtett vadakat a vendégek és az udvari konyha kapják.

Rendes látogatója a gödöllői vadászterületnek IV. Ferdinánd toskánai nagyherczeg. A nagyherczeg minden évben többször heteken át Gödöllőn időzik, többnyire szeptember hóban. Az ősz szakállú, barátságos nagyherczeget mindenki ismeri Gödöllőn.

Állandó vendége a királyunknak veje, Lipót bajor királyi herczeg, a ki, mihelyt ideje engedi, rendesen a toskánai nagyherczeggel Gödöllőre utazik, gyakran itt tölti őszi szabadságát, olykor Ő Felségével és Gizellea kir. herczegaszszonynyal vadászik. A gödöllői udvartartás személyzete meglehetősen nagy. Míg Bécsben 36 udvari szakács van állandóan csoportonkint felváltva, Budán vagy Gödöllőn, ha az udvar ott tartózkodik, Weber Emil pesti születésű főszakács vezetése alatt nyolcz szakács, négy kukta és 15-20 budai polgárasszony és férfi sürög-forog az udvari konyhában.

Az ételeket és italokat, mielőtt a királyi asztalra kerülnének, Kleibel Gusztáv katonai ellenőr vizsgálja meg. Az ételeket Gödöllőn a konyhától távolfekvő ebédlőig négyszögletes, zárt edényekben viszik az ebédlő melletti tálalószobába, a hol az udvari ebédnél a főszakács, ha pedig a király egyedül ebédel, egy komornyik tálalja ki. A maradékétel a szolgaszemélyzeté. Ő Felsége rendeletére mindent a fővárosban vásárolnak, csak az ivóvizet szállítják Schönbrunnból. Boldogúlt Erzsébet királyné ellenben a gödöllői udvari artézi kút vizét kedvelte s ezt Bécsbe is utána kellett szállítani.

Ha a király a magyar államvasutak vonalain Gödöllőre utazik, a Ganz-gyárban készült udvari vonatot használja, mely több zöldre festett kocsiból áll.