A biharmegyei Élesden borzasztó vérengzést idéztek elő a szocziálisták. Ezen a környéken az oláh lakosság közt is nagyon terjed a szocziálisták elve. Többször akartak már gyűléseket tartani, de a hatóság nem engedte meg. A mozgalmak vezetője Árkis Tógyer tinódi gazda volt, s most is ő izgatott, mikor április 24-ikére a függetlenségi-párt szervező gyűlésre kapott engedélyt.

A szocziálisták elhatározták, hogy megakadályozzák a gyűlést, s már napok előtt oly fenyegetőn viselték magokat, hogy csendőrséget és egy század huszárságot rendeltek ki. A szocziálisták összetűztek a csendőrökkel, a csendőrmestert lelőtték, erre a csendőrök többször lőttek. A zavargó szocziálista oláhok közül huszonegyen rögtön meghaltak, sokan megsebesültek, más nap reggel már harminczkettő volt a halottak száma és még több sebesült élethalál közt szenvedett.

A Körösvölgy községeiből sokan gyültek össze Élesdre a piaczon április 24-én. Nedeczky kapitány vezette a huszárszázadot. A szocziálisták mindjárt a gyűlés kezdetén kövekkel kezdtek dobálni. Bérczi Imre főszolgabíró oszlásra szólította fel a tömeget s felhívta Nedeczky huszárkapitányt, hogy oszlassa fel őket. Árkis Tógyer, a gazdag szocziálista-vezér ekkor neki rohant Nedeczky századosnak és öklével felé sujtott.

Nedeczky százados pedig a szó legszorosabb értelmében ketté hasította Árkis koponyáját. A szerencsétlen ember nyomban meghalt. Mikor ezt a tömeg meglátta, vészes kiáltással rohant a csendőrök felé. A csendőrcsapat parancsnoka nyomban tüzet vezényelt. A tömeg egymás hátán szorongott, rés alig volt az emberek között és mikor az első sortűz eldördült, számosan a földre rogytak. A második sortűz is eldördült és néhány pillanat alatt borzalmas vérfürdő keletkezett az élesdi piaczon. Estig már 23 volt a halottak száma, és 36 sulyosan sebesült.