A május elsején befejezett győzelemmel a japánok a diadalt nem birták azonnal fölhasználni, mert az ellenség üldözésére lovasság kellett volna, de ezen a hegyes területen az oroszok hires kozákjai sem birtak szolgálatot tenni. A japánok a mi lovassággal rendelkeztek, azzal a megrettent orosz sereget mégis üldözték. Az oroszok nagy vereségét bizonyitja, hogy nem képesek fölvenni a harczot az ellenséggel, melyet maga erejében nem ismertek.

Menekültek Föngvancsöngbe, a hova sebesültjeiket is vitték. Azt mondták, hogy ez a Jalu folyó után a második védelmi vonalok. A megvert sereg rövid ellenállás után május 5-én visszavonult innen biztosabb helyre. A japánok túlerejével komolyan mérkőzni sem akartak. A japánok május elsejétől tehát nagy útat tettek meg Föugvancsöngbe, s ez erőbenlétöket bizonyítja. Az oroszok Mukden felé törnek, a hol az oroszok főhadiszállása van.

Az orosz seregek visszavonulása.
Port-Artur elzárásának és a szárazföldi győzelmek következményeit megdöbbentőn jelentik a május 9-ikéről érkezett táviratok. Az orosz haderő mindenütt visszavonul. Port-Arturral minden összeköttetés megszünt, a távirókat is elrombolták, a vasutat feldúlták.

Az utolsó vonat, mely Port-Arturból indúlt, összelövöldözve érkezett május 8-ikán Niucsvángba. Ez a Niucsváng nevezetes hely a félsziget nyugati részén, a Liao folyó torkolatánál. Tengeri kikötője Inkau, a honnan a folyón is járnak tengeri hajók Niucsvangba. A japánok már régen arra dolgoztak, hogy Niucsvangba jussanak, mert innen nyugat felől vonulhatnak az oroszok főhadiszállása, Mukden felé; a másik részök a Jalutól nyomúl oda. És ezt a fontos helyet az oroszok kiüritették. Már május 7-ikén kivonultak onnan és összes ágyújokat elvitték, az erősségeket lebontották. A japániak május 6-ikán Port-Artur mellett Dalni tengerparti várost is megszállták.